www.cons.hu munkajog | interjú | karrier | HR | pszichológia | e-learning | menedzsment | életmód | kultúra | trendek  2015. 05. 23.
  Címlap   Archívum   Hírek   Beállítás kezdőlapnak   Keresés:

Önéletrajzok
   feltöltése

F.A.Q.
Fizetések



Rendezvények
Szótár
Tesztek


A munkavállaló kártérítési felelőssége

A Magazin korábbi számaiban elemeztük a munkavállalónak a munkaviszonyhoz kapcsolódó fegyelmi felelősségét (annak természetét, terjedelmét, érvényesítését és konzekvenciáit: a fegyelmi eljárást és a fegyelmi büntetést).
Most az ehhez többé-kevésbé kapcsoló munkavállalói kártérítési felelősségről lesz szó, amely a munkavállaló által (akár munkáltatójának, akár harmadik személynek) munkaviszony keretei között okozott károk kapcsán merül föl.


Talán nem haszontalan előrebocsátanunk, hogy a munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatban létezik még egy felelősségi jogintézménye, ez pedig az ún. megőrzési és leltár felelősség, amely a Magazin következő számában kerül sorra.

I. Korábbi szabályozás

       1951-ig a munkaviszonyok nem alkottak önálló, a polgári jogtól elkülönült jogterületet. Ebből következett, hogy (a munkaviszonnyal kapcsolatos) vétkes károkozásért a munkavállaló a polgári jog általános szabályai szerint felelt.
 Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a felelősség létének és mértékének megállapítása a polgári jog szabályai alapján történt, az esetlegesen kiszabott kártérítést azonban korlátozták bizonyos a munkavállalóval szemben keletkezett kártérítés követelés végrehajtására, illetőleg a munkavállaló munkabérének védelmére vonatkozó szabályok.
 Az 1951-es I. Munka Törvénykönyve hozta be a munkavállaló kártérítési felelősségének törvény általi korlátozását.
 A ma hatályos polgári jogi felelősségi szabályozás csak annyiban érinti a munkavállaló kárfelelősségét, amennyiben károkozás következtében van harmadik személy károsult. Ha a munkavállaló munkaviszonya keretében harmadik személynek kárt okoz, akkor ezen harmadik személy károsult felé a munkáltató lesz felelős (Ptk. 348. §.) a polgári jog kárfelelősségi szabályai alapján. Ezen megoldás alapja az, hogy a munkavállaló harmadik személyek felé a munkáltatója közreműködőjének minősül, akinek tevékenységéért (károkozásáért) a munkáltató felelős kifelé. Azonban miután kifele rendeződött a károkozás kérdése, a munkavállaló a munkáltatója felé a munkajogi kárfelelősség szabályai szerint felel a károkozásáért, hiszen azáltal, hogy a munkáltatójának helyt kellett állnia harmadik személy fele a munkavállaló károkozásáért, maga a munkáltató (is) kárt szenvedett.

II. A vétkességi kárfelelősség

       Mi szükséges ahhoz, hogy a munkavállaló károkozásáért való felelőssége megállapítható legyen?
• Ténylegesen történt károkozás, vagyis van nyilvánvaló, bizonyítható kár.
• Azt a munkavállaló okozta, méghozzá úgy, hogy:
• munkaviszonyból eredő kötelezettségét
• neki felróható módon, vagyis vétkesen
• megszegte.
• Szükséges az is, hogy a vétkes kötelezettségszegés és a kár bekövetkezése között ok-okozati összefüggés álljon fenn.
• Ezek fennálltát a munkáltatónak kell tudnia bizonyítani.
       Ha ezek a tényezők, elemek "együtt vannak", akkor beáll a munkavállaló károkozásért való felelőssége. Ez a felelősség
• vétkességi alapú és
• általában korlátozott.
       Most vegyük sorra a felelősséget kialakító elemeket!


1. A kár

       A kár kétféle lehet: vagyoni és nem vagyoni hátrány. A kár jelensége úgy ragadható meg, hogy össze kell hasonlítani a károkozás előtti állapotot a károkozást követő helyzettel. A két állapot közötti különbség, a csökkenés vagy hiány mutatja a kár bekövetkeztét. Természetesen a vagyoni jellegű károsodás megállapítása, bizonyítása és számszerűsítése lényegesen könnyebb, mint a nem vagyoni jellegűé (például becsületsértés egy újságíró részéről vagy a kegyeleti jogok megsértése egy temetkezési alkalmazott részéről stb.).

2. Munkaviszonyból eredő kötelezettség

       Nem az a fontos, hogy a károkozás a munkahelyen történt vagy azon kívül, hanem az a lényeges, hogy munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegésével történt vagy sem.
 Ezzel kapcsolatban két példa:
 Egy veszélyes hulladékot szállító jármű vezetője a nyílt országúton megsérti a hulladék szállítására vonatkozó biztonsági előírásokat (például túllépi a megengedett, adott hulladékra előírt szállítási sebességet vagy nem hárítja el a menet közben keletkező szivárgást, őrizetlenül hagyja a járművet stb.), akkor munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét szegte meg annak ellenére, hogy nem tartózkodott szoros értelemben a munkahelyén.
 Azonban egy munkahelyen lebonyolított, de nem hivatalosan, hanem önkéntes alapon szervezett (munkaidőn kívüli) mulatság során elkövetett károkozás esetén nem alkalmazható a korlátozott munkajogi kárfelelősség, hanem polgári jogi általános kárfelelősségi szabályait kell elővenni - annak ellenére, hogy a szoros értelemben vett munkahelyen történt a károkozás.
 Amint az előző fejezetben szó volt róla, ide tartozik az az eset is, amikor a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettsége megszegésével harmadik személynek okoz kárt, de a harmadik személy felé kárfelelősséget a munkáltatónak kell viselnie. Ekkor a munkáltató a helytállás folytán tulajdonképpen a károkozás "sértettjévé" vált a munkavállalójával szemben, s ezért a munkajogi kárfelelősség szabályait vele szemben alkalmazhatja.

3. Ok-okozati összefüggés

       Tömören fogalmazva ok-okozati összefüggés akkor áll fönn a munkavállaló (kötelességszegő) megtartása és a bekövetkezett vagyoni vagy nem vagyoni hátrány, vagyis a kár között, ha előbbi indította el vagy mozdította elő azt a folyamatot, amelynek eredménye az utóbbi. Emellett ennek az összefüggésnek olyannak is kell lenni, amellyel a magatartás elkövetésekor számolni lehetett (és kellett is volna), amely a megszokott körülmények között előrelátható volt.

III. A vétkesség és a felelősség korlátozása

       Az előző fejezetben fölsorolt elemek megléte esetén a munkavállaló felel az okozott kárért.
       Azonban ha
• a károkozásban nem vétkes, vagy
• ha neki föl nem róható, vagy
• ha a károkozás a terhére nem nyert bizonyítást,
akkor a munkavállaló nem tehető felelőssé a károkozásért - még ha van kötelezettségszegés és okozott kár is.
 A felelősség lehet teljes (korlátlan) vagy korlátozott.
 Teljes vagy korlátlan a munkavállaló kártérítési felelőssége, ha
• szándékosan okozott kárt,
• a gondatlanul okozott kárt, pénzintézet pénztári számfejtőjeként, ellenőreként számfejtés vagy ezzel összefüggő ellenőrzés keretében elkövetett mulasztásával okozta,
• a kár összege csekély vagy
• a munkavállaló átlagkeresete elegendően nagy az okozott kár megtérítéséhez.
Egy emberi cselekmény akkor szándékos, ha a következményt átfogja az emberi tudat, vagyis a személy azt látta és kívánta előre, vagy annak bekövetkeztébe belenyugodott. Az előbbi a közvetlen, egyenes szándékosság, az utóbbi pedig az eshetőleges szándék. Ha a károkozás szándékosan történt, akkor az elkövető vétkes abban.
 A kárfelelősség korlátozott akkor, ha a munkavállaló gondatlanul követte el azt. A gondatlanság az emberi tudat "nem megfelelő állapota": valaki akkor cselekszik gondatlanul, ha elmulasztja azt a gondosságot, figyelmet és körültekintést tanúsítani, amely az adott helyzetben pedig általában "elvárható" (vagyis megszokott, általános, szükséges, alapvető) lenne és amelynek tanúsítása esetén a kár szinte biztosan elmaradt volna. Az "adott helyzetet" befolyásoló tényezők:
• a munkavállaló munkaköre,
• képzettsége,
• gyakorlottsága,
• a helyzet egyéb fontos objektív körülményei (vészhelyzet, időjárás, biztonsági szint stb.)
Az "adott helyzet" megítélése tehát magában foglal objektív és szubjektív körülményeket egyaránt.
 A gondatlanságnak is két válfaja lehet:
• tudatos gondatlanság: ebben az esetben a kárt okozó látta előre cselekménye következményeit, azonban könnyelműen mégis bízott azok elmaradásában;
• nem tudatos gondatlanság: a tőle általában elvárható gondosság hiányában a károkozó nem látta előre cselekménye negatív következményeit.
       Súly szempontjából beszélhetünk közönséges, illetve súlyos gondatlanságról. Utóbbi esetben a cselekmény következményei mindenki számára nyilvánvalóak (képzettségtől függetlenül), a károkozó azonban mégis figyelmen kívül hagyta (példa: mindenki számára ismert, hogy milyen következményei lehetnek veszélyes hulladék biztonsági előírások áthágásával történő szállításának vagy kezelésének).
       Végezetül meg kell még határoznunk a gondatlanság esetére vonatkozó kárfelelősség mértékét: ez a munkavállaló átlagkeresetének feléig terjedhet, illetőleg a másfélszereséig vagy hatszorosáig, ha munkaszerződés vagy kollektív szerződés súlyosabb esetekre ilyen rendelkezést tartalmaz (természetesen az egyéb körülmények ilyenkor is figyelembe veendőek).

<Vissza a címlapra

Állásajánlatok
23
Havi hírlevelek
9003
Cikkek
898

Rajzfilm
HeadHunter's game









RMÜE

Milliónyi állás - Monster

Magyar állás és munka portál

© 2002-2005 p&bert management consulting group  
készítette: proaction Hungária Kft.