www.cons.hu munkajog | interjú | karrier | h. r. | pszichológia | e-learning | menedzsment | életmód | kultúra | trendek  2010. 07. 29.
  Címlap   Archívum   Hírek   Beállítás kezdőlapnak   Keresés:

Önéletrajzok
   feltöltése

F.A.Q.
Fizetések



Rendezvények
Szótár
Tesztek


lurkovilag banner

aiesec

A munkavállaló megőrzési és leltár-felelőssége

A Magazin korábbi számaiban sorra vettük a munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelősségét (egészen pontosan szólva a munkavállaló felelősségének fegyelmi, illetve kártérítési aspektusát). Most számba vesszük a megőrzési és a leltár-felelősséget, amelyeknél ki kell jelentenünk, hogy nem okvetlenül terhelnek minden munkavállalót.


A megőrzési felelősség

Megőrzési felelősség akkor áll fenn a munkavállaló esetében, ha

    • munkaviszonyával kapcsolatban
    • dolgokat (tárgyakat)
    • jegyzék vagy elismervény alapján
    • visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvesz,
    • ezeket állandóan őrizetében tartja, vagy
    • kizárólagosan használja / kezeli.

A megőrzési felelősség lényege a fenti dolgokban bekövetkezett hiányért való helytállás. Ha nem hiány, hanem "csak" kár keletkezik a megőrzött dolgokban, akkor a munkavállalót kártérítési felelősség terheli. Erre még egy momentum erejéig a későbbiekben visszatérünk.

Egy példa a megőrzési felelősségre: egy ingatlanközvetítő cég újonnan munkába álló alkalmazottjának átadják a következő tárgyakat kizárólagos használatra: 1 db íróasztal, 1 db szék, 1 db személyi számítógép, 1 db asztali vezetékes telefonkészülék (bekötött vonallal), 1 db mobiltelefon. Az átadás-átvételről természetesen tételes jegyzék készül, amelyet mind a munkáltató (vagy képviselője, a munkáltatói jogok gyakorlója), mind a munkavállaló aláírásával hitelesít. Ha az alkalmazott egy eladásra fölkínált lakás megtekintése során valahol elhagyja a mobilkészülékét, akkor életbe lép - megőrzési felelőssége értelmében - a helytállási kötelezettsége. Ez nem káresemény, hanem hiány a megőrzésre átvett dolgokban. Ha azonban ugyanez az alkalmazott az internetről vírust tölt le az ő használatában álló számítógépre és az megrongálódik, akkor ez káresemény. (Még akkor is káreseménynek tekintjük, ha a számítógép helyrehozhatatlanul elromlik, és kiselejtezésével mintegy "hiány" áll elő a megőrzésre átvett dolgokban.) Hozzáfűzhetjük, hogy ha az alkalmazott és az ingatlanközvetítő cég között megszűnik a munkajogviszony, akkor a megőrzésre átvett - vagy inkább jelen esetben helyesebb, ha a "használatra átvett" kifejezést használjuk - dolgokat vissza kell szolgáltatni a munkáltatónak. Természetesen erről is a fentiekhez hasonló (tételes jegyzéket tartalmazó) átvételi jegyzőkönyv készül.

Pénztáros, pénzkezelő és értékkezelő munkavállaló esetén még a jegyzőkönyv vagy elismervény sem szükséges, hiszen munkakörük természetéből fakad megőrzési felelősségük.

A megőrzési felelősség (s itt térünk vissza az e fejezet elején mondottakhoz) objektív jogintézmény, azaz ha előállt a hiány, akkor "aktiválódik" a munkavállaló helytállási kötelezettsége - tekintet nélkül a vétkességre. Vagyis, ha maradunk a fenti példánknál, az ingatlanközvetítő alkalmazottja akkor is felel a mobiltelefon eltűnéséért, ha azt tőle az utcán zsebtolvaj lopta el, függetlenül attól, hogy biztonságos helyen tartotta-e vagy sem, megtett-e minden általában elvárható óvintézkedést vagy sem. Látjuk tehát, hogy a megőrzési felelősség "szigorú" jogintézmény, szigorúbb, mint a kártérítési felelősség, hiszen ott számít a vétkesség, a felróhatóság is, vagyis van szubjektív elem a jogviszonyban.

Azonban a megőrzési felelősség alól a törvény két esetben biztosítja a munkavállaló számára a kimentés lehetőségét: ha a munkavállaló tudja bizonyítani, hogy

    • a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy
    • a munkavállaló nem biztosította számára a biztonságos megőrzés feltételeit.

Nyilvánvaló, hogy a második eset bizonyítása sokszor körülményesebb és nehézkesebb lehet, mint az elsőé. Még egyszer elővéve a fenti példát: ha az alkalmazott egy eladásra felkínált lakás megtekintése céljából metróra szállva egy mozgólépcső-szerencsétlenség nyomán megsérült és a zűrzavarban elvesztette irattáskáját, s a "céges mobilt", akkor ennek bizonyítása után mentesülhet a megőrzési felelősség alól. Másik példa: a hortobágyi csikós mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az őrizetére bízott tenyészmének a hirtelen támadt ítéletidő miatti félelmükben és pánikban vadultak meg és törték át a ló futtató kerítést (amely egyébként a munkáltató hanyagsága miatt amúgy is hézagos és repedezett volt) és szaladtak szét.

A megőrzési felelősség még abból a szempontból is szigorúbb a kártérítési felelősségnél, hogy itt a munkavállalónak kell bizonyítania mentesülését a törvényben meghatározott két ok valamelyikére hivatkozva. Harmadsorban, mint már említettük, a hiány megléte esetén kerül alkalmazásra a felelősség. Ha nem hiány áll fönn, hanem kár (a megőrzésre átvett dolgokban), akkor a munkavállalónak kell bizonyítania vétlenségét, ha mentesülni akar a felelősség alól. Ezen a ponton is szigorúbb a megőrzési felelősség jogintézménye, minta a kártérítési felelősségé, ugyanis károkozás esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló vétkes károkozásban, s ha ez nem nyer igazolást, nem áll be a munkavállaló kártérítési felelőssége. A megőrzési felelősség esetén csak akkor nincs kártérítés, ha a munkavállaló maga bizonyítja vétlenségét (vagyis, hogy nem felelős a kárért, neki az nem felróható)!

A leltár-felelősség

Talán lehet úgy fogalmaznunk, hogy a leltár-felelősség a megőrzési felelősséggel komplementer viszonyban áll.

Mindkét felelősségi alakzatra jellemző az objektivitás, tehát a leltár-felelősség esetében is igaz az, amit a föntiekben a megőrzési felelősségnél a felróhatóságtól való függetlenség kapcsán mondtunk.

A leltár-felelősség jogintézményének lényegi elemei:

    • leltárfelelősségi megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között, melynek értelmében
    • az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre
    • szabályszerűen átadott és átvett
    • leltári készletben (dologban, anyagban vagy áruban) bekövetkezett
    • leltárhiányért (ami a leltári készlet természetes mennyiségi csökkenését (például folyadék párolgását) és a kezelésével járó (átlagos és kiküszöbölhetetlen) veszteséget (például egy malom esetében a búza átömlesztésekor óhatatlanul félreszóródó mennyiséget) meghaladó hiány) a munkavállaló felel (- mint már említettük, vétkességétől függetlenül).

A leltár-felelősség konstrukciójának első lényegi eleme egyben az első nélkülözhetetlen feltételt jelenti: ez pedig a leltárfelelősségi megállapodás. Másik fontos feltétel a leltárkészlet átadása és átvétele. Emellett feltétel az is, hogy a leltárhiányt a leltári rendnek megfelelő, a teljes leltárkészletet felölelő vizsgálattal kell megállapítani. További feltételek:

    • a leltárelszámolást és annak végeredményét ismertetni kell a munkavállalóval, és
    • a kártérítési igényt a munkáltatói kárigények érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint kell érvényesíteni a leltárfelvételt követő hatvan napon belül.

A következőkben a leltárfelelősségi megállapodás felé fordítjuk figyelmünket. E megállapodásban rögzíteni kell a következőket: (természetesen a munkáltató és a munkavállaló között - tiszteletben tartva a kollektív szerződés esetleges vonatkozó rendelkezéseit):

  • a leltári készletbe mi tartozik bele - vagyis mely (leltárban szereplő) dolgok tekintetében terheli a munkavállalót a leltári felelősség,

  • a munkavállaló leltár-felelősségének mekkora a terjedelme (összegszerűen, esetleg százalékosan a készlethez viszonyítva),

  • melyek azok a munkakörök, amelyek betöltésének megváltozásakor kötelező a leltározás,

  • van-e olyan munkavállaló, aki kezeli ugyan a leltárkészletet, de nem felelős a hiányért, mert ilyen munkavállalók alkalmazása esetén a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulása is kell (példa: a raktáros felel az áruért, a targoncás pedig, aki mozgatja az árut, nem; de gondolhatnánk nyugodtan a könyvtárosokra illetve a levéltárosokra is: ők is a leltár hiányért felelős munkavállalóknak tekinthetők, stb.),

  • ki jogosult arra, hogy megállapítsa

      • a leltári készlet kezelésével,
      • a leltárhiánnyal kapcsolatos (egyéb) előírásokat,
      • a leltárhiány meghatározásának szabályait,
  • ugyanis ha nincs ilyen megállapodás, akkor ezek rögzítésére a munkáltató jogosult (tehát nem a felek együttesen, nem a szakszervezet, nem a kollektív szerződés),

    • a leltárhiány mekkora részéért felel a leltári készletet egyedül kezelő munkavállaló, ugyanis ha nincs megállapodás, a teljes összeg erejéig felel.

    Ha a leltárkészletet több leltárhiányért felelős munkavállaló kezeli, akkor ők legfeljebb hathavi átlagkeresetük teljes összegével felelnek. Ekkor nem állapítható meg egyetemleges felelősség (ami durván azt jelenti, hogy a teljes hiány-összeg bármelyiküktől követelhető, de csak addig, amíg egyszer teljes egészében behajtásra nem került), hanem elő lehet írni közöttük a felelősség megosztását. Ha nincs előre megosztva a felelősség közöttük, akkor utólag átlag kereseteik egymáshoz viszonyított arányában oszlik meg (közöttük).

    Amikor a leltárhiány kiegyenlítésére szolgáló kártérítés megállapításáról van szó, figyelembe kell venni az eset összes körülményeit:

    • leltári készletet alkotó dolgok jellegét és
    • kezelésük szabályait,
    • a munkáltatói kötelezettségek teljesítését, illetve
    • vétkességre "korlátozott" leltári felelősség esetén természetesen a felróhatóság mértékét.

    <Vissza a címlapra

    Állásajánlatok
    40
    Havi hírlevelek
    7685
    Cikkek
    651

    Rajzfilm
    HeadHunter's game









    RMÜE

    © 2002-2005 p&bert management consulting group  
    készítette: proaction Hungária Kft.