Csúcson a diplomás munkanélküliség

Még sohasem jelentkezett annyi elhelyezkedni nem tudó friss diplomás a munkaügyi központoknál, mint 2003 nyárutóján. A szakemberek sürgős szemléletváltást sürgetnek.

Ma már nyilvánvaló, hogy baj van. Még sohasem jelentkezett annyi elhelyezkedni nem tudó friss diplomás a munkaügyi központoknál, mint 2003 nyárutóján: a foglalkoztatási hivatal adatai szerint az idén augusztusban 5524, szeptemberben pedig 5409 felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélkülit regisztráltak a megyei és a fővárosi munkaügyi kirendeltségek, több mint kétszer annyit, mint 1998 hasonló időszakában, s több mint ezer fővel többet, mint tavaly. Ezzel az idén augusztusban és szeptemberben a diplomások aránya a pályakezdő állástalanokon belül 15 százalékra emelkedett, amire még nem volt példa. (Ez az arány évekig 3 és 5 százalék között mozgott, s a 9 százalékot is csak tavaly közelítette meg először.) Első látásra persze nem tűnnek drámainak az idei adatok sem, hiszen megnyugtató lenne, ha csak ötezer friss diplomás nem találna magának munkát. A diplomás munkanélküliek száma azonban a valóságban lényegesen - akár háromszor-négyszer is - nagyobb annál, mint amit a statisztikák mutatnak. A tapasztalatok szerint ugyanis a diplomások még az alacsonyabb képzettségűeknél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél, pedig utóbbiaknak is csupán nagyjából a fele regisztráltatja magát munkanélküliként. A felsőfokú végzettségűek ugyanis zömmel nem a munkaügyi kirendeltségektől várják a megoldást, ráadásul a diplomások számára a munkanélküliség különösen rossz ajánlólevél a munkaerőpiacon.

Semmi sem biztos

Ami első ránézésre is riasztó, az az egyre markánsabban kirajzolódó tendencia: az iskolapadból nyáron kikerülő és a sikertelen álláskeresés után ősszel állami segítséget kérő friss diplomások számának 2001 óta tartó folyamatos növekedése. Igaz, ők csak rövid ideig maradnak a munkanélküli regisztrációban, így a tartós munkanélküliek sorában még mindig viszonylag kevés a felsőfokú végzettségű (bár arányuk növekszik), ami arra utal, hogy a diplomások előbb-utóbb el tudnak helyezkedni. Csak éppen egyáltalán nem biztos, hogy képzettségüknek megfelelő állást találnak maguknak.
Sőt a rohamosan bővülő iskolarendszeren belüli és kívüli, államilag finanszírozott és fizetős oktatási intézmények, tanfolyamok dzsungelében kóborló diákok számára manapság úgy tűnhet, hogy már semmi sem biztos. Míg korábban a közgazdász- és a jogászdiplománál semmi sem nyújtott biztosabb megélhetést, az elmúlt két évben e szakmák pályakezdői is egyre nagyobb arányban kezdtek feltűnni a munkanélküliek regisztrációjában. Persze legnagyobb baj még mindig a pedagógusokkal, a művelődésszervezőkkel, valamint az agrár és a könnyűipari szakok képviselőivel van. De 2003-ra telítetté váltak az elmúlt évek olyan slágerszakmái, mint a marketing, a PR és a reklám is - mondja Fröhlich Péter, a tanácsadással és munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Management Consulting Group Kft. ügyvezető igazgatója. Ráadásul a diplomásokat mindig nagy tömegben felszívó közszférában sem a munkaerő-felvétel, hanem a leépítés van napirenden.

Keresett mérnökök

Hágen Tímea, a Fővárosi Munkaügyi Központ ifjúsági irodájának a vezetője szerint jelenleg a műszaki végzettségű fiatalok, különösen a villamos- és gépészmérnökök iránt van növekvő igény a munkaerőpiacon. A szakemberek szerint egyenesen nyerő pozíciónak számít a valamilyen gazdasági végzettséggel "megspékelt" mérnöki diploma. Szintén keresettek a pénzügyi és számviteli főiskolák végzősei, valamint az informatikusok. Bár az utóbbi szakmán belül a P & Bert szerint már nem az általános rendszergazdákat keresik, hanem a speciális szaktudással rendelkezőket, például a valamelyik vállalatirányítási rendszerhez értő szakembereket.
A munkaügyi szakemberek szerint azonban nem kell vészharangot kongatni, csak szemléletváltásra van szükség. Bauer Béla szerint meg kell békélnünk azzal, hogy a diploma ma már csak egy alap, amelyre karriert tervezhetünk. Bauer a nyugat-európai példát ajánlja követésre, ahol nem minden diplomásból lesz feltétlenül értelmiségi vagy fehérgalléros. Sokan csupán azért jelentkeznek felsőfokú oktatási intézménybe, hogy műveltségre tegyenek szert, s megtanuljanak ismereteket szerezni, diploma után pedig valamilyen szakmát sajátítsanak el.

Keretes:

Nincs tudatos pályatervezés

Miközben egyre több fiatal nem tud mit kezdeni diplomájával a munkaerőpiacon, az iskolákban gyakorlatilag megszűnt mindenfajta pályatervezési tevékenység - mondja Hidvégi Péter, a Magyar Pályaválasztási Egyesület elnöke. A Nemzeti alaptanterv minimális óraszámot biztosít a pályaorientációra, de számos iskolában még ezt is "lenyelik" a szaktanárok, mondván, a tudás a fontos, a többit meg majd hozza magával az élet. Így nem csoda, ha a legtöbb diák csak későn, már számos kudarcélmény felhalmozása után szembesül a problémával, hogy végzettségével nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Pedig Hidvégi Péter szerint érdemes minél előbb, már a középiskolában pályaválasztási szakemberhez fordulni.
A tanácstalan fiatalok számára segítséget nyújthat a Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) hálózat, amelynek két budapesti és 18 vidéki irodája működik. A FIT-ek a könyvtárakhoz hasonlatosak, ahol az érdeklődők egy információs adatbázisban böngészve tájékozódhatnak a helyi munkaerő-piaci feltételekről, az egyes szakmák pályakövetelményeiről és piaci pozíciójáról, a képzési lehetőségekről, az álláskeresés technikáiról. (A FIT-ek pontos helyéről a megyei és a fővárosi munkaügyi központok adnak felvilágosítást.)

Márk Edina
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=73064

<Vissza a címlapra