A számítógép előtt végzett munka ergonómiája
- jogi számvetés

A számítógépes munkahelyek, így a call centerek kialakításakor olyan munkakörülményeket kell teremteni, ahol a dolgozók hatékonyan és pontosan tudják ellátni feladatukat.

Csak akkor lehet jó minőségű munkát elvárni a dolgozóktól, ha megteremtettük számukra a feltételeket, azaz végiggondoltuk az ergonómia követelményeit és annak megfelelően alakítottuk ki a teret. Ennek segítségével minimálisra csökkenthetők vagy akár teljesen kiküszöbölhetők a munka-egészségügyi ártalmak. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit az 50/1999 (XI. 3.) EüM-rendelet rögzíti. Az elkövetkezőkben ezzel, kiváltképp a call centerek esetében betartandó ergonómiai és környezetvédelmi feltételekkel foglalkozunk.

A számítógépes munkavégzés elterjedésével egy időben végbement egy fajta szabványosítási folyamat, amely az ilyen munkahelyek kialakításának követelményeit határozza meg. A négy évvel ezelőtt megjelent 50/1999 (XI. 3.) EüM-rendelet nagy előrelépésnek tekinthető a számítógépes munkakultúra kialakításában. A rendelet kiterjed minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá az e szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra. A rendelet nem csak az újonnan létrehozott számítógépes munkaállomások kialakításában nyújt segítséget, hanem a korábban létesített munkahelyek értékelésében és átépítésében is.

E rendelet 2. §-a az alábbi fogalmakat definiálja: a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól, b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet, c) képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is, d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

E rendelet arra hívja fel a figyelmet, hogy a képernyős munkahelyen történő munkavégzés a szervezet fizikai állapotromlását, látásromlást és pszichés (mentális) megterhelést idézhet elő. Ezért az ilyen környezet kialakításakor oda kell figyelni a munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek megteremtésére. Ez a munka hatékonyságát is növeli.

Ezért a 50/1999 (XI. 3.) EüM-rendelet 4. §-a rögzíti, hogy munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

Ezen túlmenően (5.-7. §) a munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, őt szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni. Ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges, a munkáltató a munkavállalót köteles ellátni a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Mindezek végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.

Az 50/1999 (XI. 3.) EüM-rendeletnél sokkal részletesebb tájékoztatást nyújt az EU tagországokban érvényben levő SO-9241 szabványsorozat. Ez a szabvány nem csak a számítógépes eszközök és a munkakörnyezet kialakításának követelményeit rendszerezi, hanem részletekbe menően tárgyalja a szoftvereszközökkel szemben támasztott követelményeket is. Ezzel lefekteti a szoftver ergonómia alapjait.

A call center ergonómiája

A call centerek dolgozói napjukat a számítógép előtt töltik és meglehetősen monoton munkát végeznek. A fenti EüM rendelet és ISO szabvány segítségével ki lehet dolgozni egy olyan ergonómiai minimum követelményrendszert, amelynek betartásával a call centerek alkalmazottai egészségkárosodás nélkül, hatékonyan tudják végezni munkájukat.

Minimum 50-70 cm legyen a monitor és a szem távolsága

Az Egészségügyi Minisztérium rendelete nem közöl konkrét méreteket, ezért más szabványokhoz kell fordulni. Az ANSI-HFS-1988 és az ISO-9241 szabványok minimális távolságnak a 40 cm-t adják meg. A legtöbb régebbi szakirodalom 50 cm minimális távolságot ajánl.

Ez a távolság a monitor méretétől is függ. Amikor az ISO-9241 szabvány készült, akkoriban a 15"-os monitorok voltak a legelterjedtebbek. Az elmúlt időszakban azonban a 17"-os és az ennél nagyobb képernyők dominálnak. W. Jaschinski és társai 1999-ben végzett vizsgálatai szerint a 40-50 cm-es monitor-szem távolság kevésnek bizonyul. Laboratóriumi kísérleteik eredményei szerint a kísérletben részt vevő személyek a 90 cm távolságot preferálták. A leginkább elfogadott monitor-szem távolságok a 66-110 cm-es tartományba estek, ahol a 66 cm-es távolságnál több panasz merült fel, mint a 98-asnál, tehát minél távolabb kell a monitort elhelyezni a dolgozótól.

A monitor és a szem távolságának ismeretében meg lehet határozni a munkahely szükséges mélységét. 15"-ös monitor esetében, ahol elegendő az 50 cm távolság, a minimális asztalmélységnek 80 cm-nek kell lennie, a javasolt asztalmélységnek pedig 90 cm-nek. 17"-os monitor esetében a monitor-szem távolság 70 cm, a minimális asztalmélység 90 cm, a javasolt pedig 110 cm. LCD monitor esetében a monitor-szem távolság 50 cm, a minimális asztalmélység 70 cm, a javasolt asztalmélység pedig 80 cm.

Egér és billentyűzet

A billentyűzet után az egér a leggyakrabban alkalmazott adatbeviteli eszköz. Eddig csak néhány vizsgálat foglalkozott az egérhasználatból fakadó csont- és izomrendszeri rendellenességekkel. A billentyűzet és az egér használata eltérő testhelyzetet igényel. A billentyűzet használata a kar, a váll, a nyak és a törzs izmainak folyamatos aktivitásával jár együtt a testhelyzet fenntartása miatt. Az egérhasználat viszont egyoldali vállcsavarodást- és hajlítást jelent. C. J. Cook és K. Kothijal 1998-ban végzett kutatásai bebizonyították, hogy az egérhasználat során növekszik a váll elcsavarodása és terhelése, ami növeli a mozgásszervi rendellenességek előfordulásának veszélyét.

A jobbkezes felhasználók számára kedvezőbb lenne egy olyan klaviatúra kidolgozása, amelynek jobb oldaláról elhagyják a numerikus részt, mivel így közelebb kerülhetne testük középvonalához az egérpad.

Egy call centerben végzett ergonómiai vizsgálatsorozat során kiderült, hogy a dolgozók majdnem olyan gyakran használják az egeret, mint a billentyűzetet. Ezért ilyen munkakörnyezetben biztosítani kellene az egér és a billentyűzet dinamikus használatát. Ez azt jelenti, hogy a munkaterületen elegendő helynek kell lenni ahhoz, hogy a felhasználó az általa legkedvezőbb pozícióban tarthassa munkaeszközeit, a billentyűzetet és az egeret.

Az egérrel és a billentyűzettel végzett munka során az alkart meg kell támasztani. Ebből fakadóan megkérdőjeleződik az asztal alá gördíthető kis méretű billentyűzettartók szerepe. Az is a billentyűzettartó ellen van, hogy az egeret külön kell kezelni, ami nem kényelmes.

Gyakori egérkezelés esetén úgy kell kialakítani a munkakörnyezetet, hogy az egér közel legyen a felhasználó középvonalához, és a felhasználó le tudja ereszteni a könyökét gépelés közben. Ez lehetővé teszi a hosszabb munkavégzést a statikus izomterhelés minimalizálása mellett. Ebben az elrendezésben csak az alfanumerikus rész használható kényelmesen, azaz a billentyűzet jobb oldala. Optimális esetben 17"-os képernyő alkalmazásakor a klaviatúra 30 cm-ra, az egér 22 cm-re van a felhasználótól (a billentyűzet numerikus része alatt).

Gyakori billentyűzethasználat (azaz folyamatos gépelés) esetén a felhasználó előre dől munkavégzés közben. A billentyűzet ugyancsak 30 cm-re legyen tőle, de az egér, 25 cm-re. Ekkor mindkét könyöknek letámaszthatónak kell lennie.

Balkezes felhasználók esetén az egérpad a billentyűzet bal oldalán helyezkedik el, a felhasználótól 25 cm távolságra. A billentyűzet távolsága szintén 30 cm.

Szimmetrikus testhelyzet

A szimmetrikus testhelyzet a lábtér biztosításától és a monitor elhelyezésétől függ. A monitor mindenképpen szemben helyezkedjen el a felhasználóval, és a lábtérben semmiféle akadály nem lehet. Tehát a számítógép házát kifejezetten nem szabad a lábak útjába állítani. Ha nincs lehetőség a szimmetrikus elrendezésre, akkor a gerinc egyoldalú terhelése és csavarodása miatt három hónapon belül kimutatható lesz a gerincferdülés.

Világítás

Az ANSI-HFS 100-1998 szabvány szerint a számítógépes munkaállomások megvilágítási értékének a 200-500 luxos tartományba kell esni. O. Schütz "Kétkomponenses világítás - Korunk korszerű irodavilágítása" című előadásvázlatában azt állítja, hogy 100-200 luxos világítás mellett lehet legjobban látni a képernyőt, viszont olvasáshoz 500 lux megvilágítási érték szükséges. Ezért a megoldást a kétkomponenses rendszer felhasználása jelenti. A kétkomponenses megvilágítás egy indirekt általános világításból és egy helyi világításból áll, így nincs közvetlen képtükröződés, és nem káprázik a szem, világosak a függőleges felületek és a munkaterület megvilágítása az egyéni igényeknek megfelelően állítható. Az ilyen rendszer kialakításához egy 3 és 5 méter közötti belmagasságú világos, zárt mennyezetre van szükség.

A munkakörnyezet kiépítése akkor lesz optimális, ha a munkahelyi rendszer elemeinek a megválasztását a beruházó egységként kezeli. Az a számítógépes munkahelyi rendszer, amely teljesíti az imént összefoglalt ergonómiai követelményeket, nemcsak a törvényi kötelezettségeknek tesz eleget, hanem kedvező lesz a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából is.


Felhasznált irodalom:

Cook, C. J.; Kothijal, K. (1998): Influence of mouse position on muscular activitiy in the neck, shoulder and arm in computer users, Applied Ergonomics, Vol. 29, No. 6., pp. 439-443.

Jaschinski, W.:; Heuer, H.; Kylian, H. (1999): A procedure to determine the individually comfortable position of visual displays relative to the eyes, Ergonomics, Vol.42, No. 4., pp. 535-549. Schütz O. (1997): Kétkopmonenses világítás - korunk korszerű irodavilágítása (előadásvázlat)

<Vissza a címlapra