Legjobb szeme közé nevetni a bajnak!

Nevetni jó dolog. Csodás és nagyon praktikus megoldása a természetnek, hogy ez a mindig hozzáférhető örömforrás és "hangulatjavító" egyben a legtermészetesebb gyógymódunk is, mely testünket-lelkünket karbantartani képes.

Mára már jól nyomon követhető a nevetés biokémiája: számtalan laboratóriumi eredményekkel alátámasztott kutatás is igazolja annak előnyős élettani és lélektani hatásait. A nevetés ritkán használt izomcsoportokat dolgoztat meg, s alaposan átgyúrja belső szerveinket is, így sportnak is kiváló. Fokozza a vérkeringést, a szívműködést, egyensúlyba hozza a vérnyomást. Javul a belső szervek oxigénellátása, megnő a légzés intenzitása. Ha kitartóan nevetünk a test izmai annyira elernyednek, hogy egészen gyengének érezhetjük magunkat utána. Mindeközben olyan vegyületek szabadulnak fel az agyban, amelyek csökkentve a fájdalom érzetét, egész testünket kellemes bizsergéssel töltik el.
Persze nem szükséges mindezzel tisztában lennünk; a nevetéskor észlelt öröm és felszabadultság, a félelmek, fájdalmak enyhülése bőven elégséges indok ahhoz, hogy - általában önkéntelenül - minél többször igénybe vegyük ezt a "módszert".

Egyre több káros stresszhatás ér minket manapság, mégis statisztikák szerint egyre kevesebbet nevetünk. Egyrészt mivel egyre komolyabbak leszünk, ahogy felnövünk, másrészt az életmód változása is efelé mutat. Az 50-es években még napi 15 percet töltöttünk nevetéssel, az ezredfordulóra ez az átlagérték napi 6 perc alá csökkent. Mondhatni, tömeges nevetéshiánnyal küszködünk. Így nem csoda, hogy vészesen terjednek a mindennapi stresszel összefüggésbe hozható testi és lelki kórok, allergiás túlérzékenységtől a szívrohamig, mélabútól a depresszióig, hörghuruttól a rákig.

Hogyan lehetne javítani a folyvást romló helyzeten?

Dr. Madan Kataria, indiai orvos Bombay városából, aki először csak értekezést akart írni a nevetés élettani vonatkozásairól, úgy döntött, tesz is valamit a sokkal gyakoribb nevetés egészségjavító szokásának elterjesztéséért Eleinte tréfás történetekkel nevettették meg egymást az emberek az általa szervezett összejöveteleken, aztán kiderült, hogy a hahotázást és az évezredek során jól bevált jógagyakorlatokat ötvözve talán még jobbat lehet nevetni, mintha csak kiagyalt élcekre hagyatkoznának.
Ma India szerte többezer HAHOTAKLUB működik sikerrel, népszerűségüket mutatja, hogy manapság az országot ismertető útfilmekben is szó esik róluk.
Dr. Kataria ötletéből fejlődött ki az immár nemzetközi HAHOTAKLUB hálózat.

A hazai HAHOTAKLUB-helyzetről Domján Ferenc első magyar okleveles kacagás-karvezetőt kérdeztem…

D.F.: 2002. májusa óta tartok csoportos jóganevető-foglalkozásokat, elsősorban a fővárosban. Bemutató hahota-foglalkozásokat is szoktunk szervezni, Budapesten és vidéken egyaránt. Ezeken az összejöveteleken az okok és feltételek nélküli együtt-nevetést gyakoroljuk egymás között. Nem egymáson, hanem egymással nevetünk ilyenkor, s ehhez humorérzék se kell. A valós életben egyre kevesebb vidám lehetőség adódik - a hahotaklub ennek pótlására született. Az egyébként szokásos nevetési alkalmak kiegészítéseként nevetünk itt.
A HAHOTAKLUB-foglalkozásokon nincs sem alsó se felső korhatár, nem szükséges semmiféle előképzettség, nem számít se nyelv, se vallás, se bőrszín, se politikai pártállás, hiszen a nevetés mindenkit összekötő közös, egyetemes emberi kincs, minden kultúra szerves része. Előítéleteket és gátlásokat levetve, vicc nélkül nevethet akárki, aki ellátogat hozzánk. Kisgyermekként tulajdonképpen mindenki így kezdte a kacagást, gondolkodás nélkül, pusztán örömszerzés céljából. Ezt a fajta játékos, dévaj, őszinte, gyermeki nevetési képességet igyekszünk fölidézni magunkban ilyenkor. Örömünknek nem szabunk előfeltételeket, nem mástól várjuk, hogy megnevettessen, hanem addig tettetjük a kacagást mi magunk, amíg természetessé nem válik, míg magától is megy, akár van rá jó ok, akár nincs. Előbb-utóbb mindenki földerül tőle, akár önkéntelen, akár önként mímelt a hahota. A magány nemigen hahotabarát, fontos a jó társaság. Mennél többen vagyunk jelen, annál többfelé tudjuk osztani eképp támadt örömünket, s mennél többfelé osztjuk, annál több marad belőle saját magunknak. Boldogságunkat nem korlátozzuk különböző, kedvezőnek képzelt külső körülmények meglétéhez, nem kötjük feltételekhez. Nem feltétlen amiatt nevetünk, mintha mindig mindannyiunknak annyira jó lenne a kedve, hanem avval a céllal, hogy mindenkinek feltétlen jókedve kerekedjen, hogy feltételek nélkül is tudjon hahotázni, önfeledten, boldogan, játékosan, (különösebb kiváltó ok nélkül, úgy, ahogy azt az "oktalan" kisgyermek magától is teszi), ki-ki a maga és mások jobb testi-lelki egészsége, továbbá az egymás közti jobb kapcsolatok kiépítése érdekében.

Hogyan zajlik egy nevető-foglalkozás? Milyen módszereket használnak?

D.F.: Egymás üdvözlésével kezdjük, majd tapssal, és légző illetve lazító gyakorlatokkal bemelegítünk. Utána jönnek sorra a kacagtató jógagyakorlatok, ami végül kötetlen nevető-meditációba torkollik. A tartós nevetés, az avval járó felfokozott légcsere ugyanis ugyanúgy elvezethet a mélyebb, megváltozott tudatállapothoz, mint amilyet lazító relaxáció útján tudunk elérni. A nevetés ezen kívül kikapcsolja az elmélyülést akadályozó, önmagunkkal folytatott állandó belső párbeszédet, jobban a jelenben tart. Ilyenkor a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke működése, kibontakozik a játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek. A foglalkozásokat tánc zárja; a "mozgás az érzéseket is hamar mozgásba hozza".

Nem erőltetés ez a "kacagjunk egy jót" dolog?

D.F.: De igen az. Sokszor erőltetés, főleg ha depresszióra, komorságra hajlamos embereknél, ha csak úgy tornyosulnak a problémák, vagy ha egyszerű rosszkedvről van szó. Ám a lényeg: addig tettetni a nevetést, míg az magától, szívből megy. Mert akár természetes, akár tettetett a nevetés, ugyanúgy elindítja a szervezetben az endorfin, azaz a természetes "örömhormon" kiválasztását, csökkenti a stresszhormonok szintjét a vérben, javítja a betegségek ellen védekező immunrendszer hatékonyságát. A fokozott endorfin-termelés miatt pedig előbb-utóbb valóban jókedvünk kerekedik. Sőt, a jóganevetés hosszú távon hatásosan fejleszti a humorérzéket, segít megtalálni a dolgok humoros oldalát.

Milyen manapság a nemzetközi hahota-helyzet?

D.F.: 2003. májusában tartották az Első Hahotaügyi Világkongresszust Florida államban (USA), amelyen számos egyetemi tanár, kutatóorvos mellett még a Pentagon egyik tábornoka is jelen volt, avval a feltett szándékkal, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb hadügyi irányító szervezetébe is bevezesse a nevetést, mint roppant hatásos, ugyanakkor egyszerű stresszoldó módszert, ami egyaránt segít megőrizni a testi-lelki egészséget.
Világszerte egyre inkább elismerik a nevetés erejének hatékonyságát az életminőség javításában. Mégis meglepett, hogy egyes országokban a nevetés-terápia mennyire beleépült már a hétköznapokba, a megelőzésbe, a gyógyításba, az utókezelésbe egyaránt, ha nem is mindig a Kataria-féle feltétlen nevetés az, amit használnak ehhez.

Próbálnak-e a vállalatok, a munkahelyi nevettetés irányába is nyitni?

D.F.: A frissítő hahota a munkavégzés javítására is kiválóan bevált segédeszköz: növeli a munkakedvet és ezáltal fokozza a teljesítményt, így egyszerre jár jól vele a munkaadó és a munkavállaló is. Kataria doktor nem csak odahaza Indiában, hanem több nagy nemzetközi cégnél is sikerrel terjeszti a munkahelyi hahota-foglalkozás szokását. Japánban a vállalati kultúra része, hogy tornagyakorlatokkal kezdik a napjukat dolgozók, főnökök egyaránt, s együtt. Egy közös hahota-félóra naponta, hetente az eddig említett előnyein túl sokat javíthat az interperszonális kapcsolatok minőségén, a vállalat minden szintjén. Kellemesebb, pozitívabb munkakörnyezet, az együtt dolgozók fokozódó bizalmi szintje jelentkeznek eredményként.
Sok még azonban az ellenállás nevetés-terápia ügyben: a vállalati menedzsment leginkább újszerűsége, "komolytalansága" miatt idegenkedik a kipróbálásától, sok esetben a tekintélyüket látják veszélyeztetve abban, hogy a dolgozókkal együtt nevessenek "a semmin"…
Dr. Kataria álma egy ún. "Nevető szoba" beüzemeltetése a vállalatoknál. Mialatt bemutatkozó előadását tartotta a Hewlett Packard-nál Koppenhágában, a ’Dohányzószoba’ felirat láttán hirtelen bevillant neki a gondolat: ha létezik külön dohányzószoba a cégeknél, miért is ne alakíthatnának ki egy ’nevető szobát’ is, ahol a dolgozók alkalmasint kinevethetnék magukból a stresszt.
Nekem ugyan eddig még egyetlen hazai cég humánerőforrás vezetőségét sem sikerült rávennem ilyesmire, de bízom benne, hogy mindez csak idő kérdése. Ami késik, az eljön! Szívesen állok minden érdeklődő rendelkezésére.

További információ, elérhetőségek:

Domján Ferenc
rabies@freemail.hu
Tel.:06/1-275-3842, 06/30-241-1962
Fax :36-1-275-2278
http://www.agykontroll.hu/HahotaMagyar.htm
www.laughteryoga.org
Könyvajánló: Dr. Kataria: Éltető nevetés

<Vissza a címlapra