Flexicurity

Vagyis flexibility (rugalmasság) és (security) biztonság egyszerre. A két fogalom ötvözése lehet a megoldás az európai országok némelyikében mért magas munkanélküliségre és alacsony foglalkoztatási rátára -véli Denis Pennel, az Eurociett ügyvezető igazgatója. A szakember a napokban Budapesten járt, ez alkalommal kapta mikrofonvégre a Consultation Magazin stábja.

- Mit érdemes tudni az Eurociettről?

A brüsszeli székhelyű szervezet a nemzeti személyzeti tanácsadó szövetségeket tömöríti egybe. 24 európai tagszervezetünk van, köztük a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SzTMSz), amely 2004-ben alakult meg. Az ő egyik első lépésük az volt, hogy csatlakoztak az Eurociett-hez, amely egyébként a CIETT (International Confederation of Private Employment Agencies) néven működő világszervezet része. A nemzeti szövetségek fogják össze az egyes országok tanácsadó cégeit. (A magyar SzTMSz-nek 19 tagja van.) A CIETT folyamatosan várja az új tagokat. Észtország nemzeti szövetsége az év elején, Bulgáriáé pedig tavasszal csatlakozott hozzánk. Azt szeretnénk elérni, hogy a teljes európai szakmát képviselhessük. És hogy egy kicsit tovább bonyolítsam a dolgot: az Eurociettnek a nemzeti szövetségeken kívül hat multinacionális kölcsönző cég is tagja. Ők közvetlenül, cégként csatlakoztak.

- Csak remélni merem, hogy a tevékenységük kevésbé bonyolult

Törekvésünk egyszerű: a személyzeti tanácsadó cégek nagyobb elismertségét tűztük ki elérendő célnak. Tevékenységünket a tagok befizetéséből finanszírozzuk, semmilyen eu-s, vagy állami forrásból nem részesülünk. Ez biztosítja a függetlenségünket.

- Milyen célból látogatott most el Budapestre?

Kíváncsiak voltunk a helyi törvénykezésre, előírásokra, illetve azokra a kihívásokra, amelyekkel az itteni cégeknek szembe kell nézniük. Fontos kérdés az is, hogyan segíthetünk a szakma magyarországi elismertségének növelésében.

- Ez mit jelent konkrétan? Mondjuk az Európai Uniónál lobbiznak?

Első számú eszközünk a felvilágosítás. Az általunk képviselt országok, az egyes piacok fejlettsége eltérő és természetesen a cégek is nagyon különbözőek, ugyanakkor a kihívások hasonlóak. Olyan előítéletekkel kell megküzdenünk, hogy felvesszük, majd rövid időn belül elbocsátjuk az embereket, illetve, hogy szakértelmet nem igénylő pozíciókat kínálunk a hozzánk fordulóknak. Bőven van mit javítani - a kívülállók által - a tanácsadó szakmáról alkotott képen.

- Az Önök nevében is benne van a Temporary Work Agency kifejezés, ami a határozott idejű munkaszerződésekre utal. Ez rugalmasságot jelent a munkaadónak, de mi motiválja a munkavállalót?

A kulcs a rugalmasság és a biztonság kombinációja. A flexicurity - flexibility (rugalmasság) és security (biztonság) ötvözete abban segít, hogy a pályakezdők és munkanélküliek belépjenek a munkaerőpiacra. Hisszük, hogy a fogyatékkal élőknek, a hosszabb ideje munkanélkülieknek, a kisgyerekes, gyesről visszatérő anyáknak és a kisebbségeknek a határozott idejű szerződés kiváló lehetőség a munkaerőpiacra való visszatéréshez. Vagyis egy olyan lehetőséget kínálunk a munkavállalóknak, amely lehetővé teszi, hogy a határozott után határozatlan idejű munkaviszonyt létesítsenek akár kölcsönzöttként, akár alkalmazottként.

- Nem teszi ez a munkavállalókat kiszolgáltatottá? A határozott idejű munkaszerződések mellé kevesebb juttatás jár, a periódus végén újra a kétség várja az embert, és a bizonytalanság csak átmenetileg lett orvosolva: egyéves, határozott idejű munkaszerződésre nehezen adnak bankkölcsönt.

Ez egy félreértés: az érintettek munkaviszonya folyamatos marad, hiszen ha az egyik kölcsönbevevő cégnél lejár a határozott idejű szerződés, a tanácsadó az érintettet újabb kölcsönvevőhöz ajánlja ki a lehető legrövidebb időn belül.

- Mennyire fogadják el az uniós polgárok ezt a fajta foglalkoztatási formát?

A hozzáállás országonként változik. Nagy-Britanniában az alkalmazottak egyharmada rugalmas keretek között szeretne dolgozni, kifejezetten keresi a belátható periódusra korlátozott munkaviszonyt. Nyugat-Európában nagyobb a határozott idejű munkaszerződések elfogadottsága, mint keleten, de a régi tagállamokban is van még bőven tennivalónk.

- Magyarországon a szakszervezetek szinte láthatatlanok, de mit szólnak önökhöz a Nyugat-Európában több évtizedes "harcos" múlttal rendelkező, olykor több millió tagot tömörítő érdekképviseleti szervek?

A legtöbb ország szakszervezete is egyetért velünk abban, hogy a tanácsadók segíthetnek a fent említett folyamatokban. Úgy tudom, Magyarországon is gondot jelent a friss diplomások elhelyezkedése. "A tapasztalatszerzés egyetlen módja a tapasztalatszerzés"- mondta állítólag Murphy, de néha éppen ez az első lépcső a legnehezebb. Határozott idejű munkaszerződéssel az egyetemet végzők könnyebben elhelyezkedhetnek, hiszen a cégek kevesebb rizikót vállalnak. Innen már könnyebb továbblépni akár egy másik munkahelyre, akár egy határozatlan idejű szerződéssel a cégen belül. A rugalmas foglalkoztatási formák abban is segíthetnek, hogy az érintettek megtalálják a magánélet és a munka világa közötti egyensúlyt. Flexicurity tehát azt jelenti, hogy a rugalmasság nem mond ellent a biztonságnak. A két fogalmat kombinálhatjuk úgy, hogy az mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak kedvező megoldást biztosítson.

- Idén májusban szezonális kiigazítással 7 százalékra, 1993 óta a legalacsonyabbra mérséklődött a munkanélküliség az euroövezet 13 országában. A legnagyobb csökkenést Németországban és Franciaországban mérték. Ez a flexicurity hatása?

A kedvező tendenciának több oka is van. Az egyik legfontosabb a gazdasági fellendülés, a konjunktúra. Ez vitán felül a legjobb munkahelyteremtő eszköz. De a statisztikákból az is kiolvasható, hogy korreláció van a mi iparágunk fejlettsége és a munkanélküliségi ráta között. Minél fejlettebb az általunk képviselt tanácsadói szakma, illetve minél nagyobb teret kapnak a rugalmas foglalkoztatási formák, annál inkább csökken a munkanélküliség. Világosan bizonyítható az is, hogy hozzá tudunk járulni a fekete munka arányának csökkentéséhez. Olaszországban 1988-ban engedélyezték a magánkézben lévő személyzeti tanácsadó cégek munkáját. Megértették, hogy nem másodosztályú munkásokat közvetítünk, hanem a munkaerőpiacra visszatérésben segítünk. Azóta a határozott idejű munkaszerződéseknek, és az egyéb rugalmas foglalkoztatási formáknak köszönhetően számottevően csökkent a fekete munka aránya.

- Az állami foglalkoztatási szolgálatok, a munkaügyi központok nem nézik rossz szemmel az önök munkáját?

Mi a megoldás része vagyunk, nem a problémáé. Ezt számos országban olyannyira felismerték, hogy a munkaügyi központok szorosan együttműködnek a szövetség tagjaival. A munkaügyi központ és a kölcsönző cég kiegészíti egymást, hiszen előbbi a szociálisan hátrányos helyzetűeket igyekszik foglalkoztatni, illetve a hiányszakmákban szervez képzéseket. Egy konkrét példa: az 50+-nak nevezett generációnak egész Európában problémái vannak az újbóli elhelyezkedéssel. Az ő esetükre is igaz, hogy szívesebben veszik fel őket határozott idejű munkaszerződéssel, hiszen a vállalatok nem akarják elkötelezni magukat. Nem tudják, hogy az érintettek szaktudása mennyire korszerű. De a lényeg, hogy az idősebb munkavállalók újból esélyt kapnak a munkára. "Mellékesen" felfrissíthetik a szaktudásukat, új dolgokat tanulhatnak, és a fentebb említett módokon továbbléphetnek. Belgiumban és Franciaországban vannak olyan ügynökségek, amelyek kifejezetten erre a célcsoportra specializálták magukat. Ez egy egyre fontosabbá váló téma: az öregedő populáció és az ezzel összefüggő migráció az egész Unió számára nagy kihívás.

- Most közvetlen tapasztalatokat szerezhetett a magyarországi helyzetről. Hol tartunk most, például Franciaországhoz képest? Mekkora a lemaradásunk?

30 év, de nincs ok elkeseredésre. Ittlétem egyik oka éppen az, hogy ne teljen el egy emberöltő addig, amíg utolérnek bennünket. Szívesen átadjuk a felhalmozott tapasztalatainkat, és biztos vagyok benne, hogy a felzárkózás nem fog három évtizedig tartani.

- Francia létére jól beszél angolul, hogyhogy?

Látja, ez is egy előítélet. (nevet) De tudom, hogy valahol igaza van, nekünk franciáknak és a többi európai országnak is nagyobb súlyt kell helyeznünk az angol és általában az idegen nyelvi képzésre. Szerintem az Eurociett ebben is segíthet, elsősorban felvilágosítással, az információáramlás biztosításával. Olyan megoldásokat keresünk, amely a merev szabályzókkal szemben egyaránt jó megoldás a cégeknek és a munkavállalóknak is. Ezáltal nőhet a versenyképesség, ami végső soron a gazdaság, sőt a társadalom egészére gyakorolhat pozitív hatást.



Az interjút készítette: Rozsnyai Gábor

<Vissza a címlapra