Kézzelfogható előnyök a határ mentén

Az EURES-T Danubius társulás a közelmúltban szemináriumot tartott, amelyen többek között a szlovák-magyar határ menti régió munkáltatói és a foglalkoztatásban érintettek képviselői találkoztak. A rendezvényen Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group ügyvezető igazgatója mellett előadást tartott Pákozdi Szabolcs, az EURES-T Danubius Határmenti Társulás elnöke is. A szlovák és a magyar munkaerőpiac változásáról, a multik megtartó erejéről és a hazai munkavállalók mobilitási hajlandóságáról kérdeztük.

- Mit jelent az EURES-T?

Az EURES hálózat az uniós munkaügyi szervezetek együttműködése. Azokban az országokban, ahol nagy a határ menti migráció, lehetőség van arra, hogy az érintettek több országot érintő társulásokat hozzanak létre. Ezt jelzi a T. Danubius a mi esetünkben a Dunára utal, hiszen a folyó az érintett régiót szeli ketté.

- Pontosan mekkora területről van szó?

A magyar oldalon Győr-Moson-Sopron, Pest és Komárom-Esztergom megye tartozik ide, a szlovák oldalon pedig Dunaszerdahely, Érsekújvár, Révkomárom és Léva járások. Ez egy relatíve nagy terület, 1,2 millió ember lakik itt. Naponta 20 ezer munkavállaló jár át Szlovákiából hozzánk, többek között az olyan nagy foglalkoztatókhoz, mint a Suzuki, a Nokia vagy az Audi. Ők naponta ingáznak, vagyis a munkaidő lejárta után hazamennek. Érdekes fejlemény, hogy megindult az ellenkező irányú vándorlás is. A Mosonmagyaróvártól Budapestig terjedő határszakasz mentén körülbelül 1500 fő lehet az, aki a Duna túlpartján találta meg álmai munkahelyét.

- Pontos számokat nem tud mondani?

Él a bejelentési kötelezettség, de ennek elmulasztása semmilyen szankciót nem von maga után. Idehaza a szlovák, Szlovákiában pedig a magyar munkaerő foglalkoztatása ugyanolyan egyszerű, mint egy hazai szakember alkalmazása, nincs szükség külön engedélyekre. Ezért is nehéz pontosan nyomon követni a létszámot. A trendeket természetesen figyeljük, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy enyhítsük, illetve megelőzzük a munkaerő-piaci feszültségeket.

- Feltételezem, erről szólt a júniusi tanácskozás is.

A szeminárium megrendezésének az volt a célja, hogy tájékoztassuk a munkáltatókat és a partnereket a szervezet tevékenységeiről, a munkáltatóknak kínált ingyenes szolgáltatásokról, valamint a közös együttműködési lehetőségekről. Azon dolgozunk, hogy munkaerő-piaci eszközökkel elősegítsük a régió további gazdasági fellendülését, a hatékony kommunikációt és a jó partnerviszonyok kialakítását.

- A határokon átívelő együttműködés ötlete az Unióból jön?

A minta igen, de a kezdeményezés a mienk. Európában 22 ilyen társulás van, jellemzően a német-francia és a belga-holland határ mentén. Az alapkoncepció annak fel-, illetve elismerése, hogy a határok mentén más lehetőségekkel és problémákkal találkoznak az érintettek. A térségben a csehek ébredtek először, ők a német partnerszervezettel hoztak létre társulást, de a Danubius az első, amely két volt szocialista országot köt össze. 2005-ben indult az előkészítő munka, 2006 decemberében nyújtottuk be az Uniónak az elismerésre vonatkozó kérelmet, mely tartalmazta a hosszabb távú, 3 éves tevékenységi tervet, valamint a rövid távú éves tervet. A következő év áprilisában az EURESco - EURES koordinációs iroda - elfogadta kérelmünket, így 2007 júniusában megalakult az Irányító Bizottság (a munkaügyi központok, a munkaadók, és a munkavállalói szervezetek képviselőiből) és megkezdtük a működésünket. Elég gyorsan leküzdöttük a bürokratikus akadályokat, ami a jól előkészített pályázati anyag mellett annak is köszönhető, hogy az említett 20 ezer körüli létszám jelentős, a 22 európai társulást tekintve a középmezőnyben vagyunk.

- Kik jönnek Szlovákiából, és kik mennek oda?

A magyarok a kvalifikált munkakörökben találnak elsősorban munkát, illetve az olyan hiányszakmákban, mint az ács vagy a bútorkészítő. Kaptunk megkeresést a termelésüket rohamléptekkel bővítő autógyáraktól is. A magyar betanított munkások azonban nem vállalják az ingázást Szlovákiába. Hozzánk olyanok jönnek, akik a multinacionális vállalatoknál, illetve a melléjük települt beszállító partnereknél dolgoznak.

- Főként a magyar anyanyelvű lakosság jön át dolgozni?

Túlnyomórészt igen. Dunaszerdahelyen 80 százalék a magyar ajkú lakosság aránya, Révkomáromban ugyanez a szám 70. Így nyelvi probléma sincs.

- És a papírmunka? Mennyire bürokratikus megszerezni a munkába álláshoz szükséges papírokat?

A munkaadók elvárják, hogy ezt a munkavállalók intézzék, ami azért is logikus, mert személyes jelenlét szükséges hozzá. A 2004-es csatlakozás után nagy lendületet vett migráció után be kellett járatni az ügyintézés menetét, de ez mára rutinüggyé egyszerűsödött. Ha egy szlovákiai szakember munkát akar vállalni mondjuk az Audinál, ugyanazokra a papírokra lesz szüksége, mintha egy hazai munkavállaló jelentkezne a gyár HR-osztályán.

- Szlovákiában a néhány évvel ezelőtti majd’ 20 százalékos munkanélküliség mára a felére csökkent. Nem tartanak attól, hogy egyszer csak elfogynak a magyar vállalatoknál nélkülözhetetlen szorgos felvidéki kezek?

Ilyen alternatíva is lehetséges, de a közeljövő fejleményeit több tényező együttesen határozza majd meg. Elképzelhető, hogy a szlovákiai euró-bevezetés hatására már kevésbé éri meg jövőre hozzánk átjárni dolgozni, de a magyar ipari parkokban megtelepedett cégek munkabére még mindig vonzó, az átlag felett fizetnek. Az is mellettük szól, hogy mivel sok esetben több ezer főt foglalkoztatnak, kiszámíthatóbb személyzeti politikát folytatnak, így az ott dolgozóknak is tervezhetőbb a jövője. Nálunk ez a három megye az ország legfejlettebb régiója, míg a másik oldalon nincsenek jelentős munkaadók. Az esztergomi Suzukival szemben, Párkányban és környékén például biztosan nem lesz tömeges visszaáramlás. Az más kérdés, hogy a Suzuki is prosperál annyira, hogy már nálunk, Tatán is próbál munkaerőt toborozni.

- Sikerrel?

A munkavállalók egyelőre egy 50 kilométeres sávban gondolkodnak. Ez az a távolság, amennyit hajlandók naponta megtenni a munkahelyükre. A csekély mobilitásnak nem csak a hagyományokban keresendő az oka, de a hazai lakásviszonyokban is. Napjainkban a magántulajdonú lakások aránya 93-94 százalék. (Összehasonlításképpen: Németországban a lakások 60%-a bérlakás) Az árak viszont régiónként, a gazdasági fejlettségtől függően erősen változnak. Ha valaki Nyírbátorból Győrbe telepedik át, azt csak úgy tudja megtenni, hogy lényegesen kisebb lakásba költözik. Ezt nem sokan vállalják. Ezért sem tudtunk túl sok szakembert kiközvetíteni a galántai Samsung gyárnak. Közismert, hogy amikor Nagy-Britannia szabaddá tette a munkavállalást az új tagállamoknak, nem a magyarok rohamozták meg a reptereket, hanem a nálunk sokkal mobilabb lengyelek, litvánok és szlovákok. A megoldás az lehet, ha a szűkülő munkaerő-kínálat hatására a gyárak automatizálnak, illetve a most megszokott 50 kilométeres zónánál "mélyebben" toboroznak.

- Hol jöhet létre a következő EURES-T?

A magyar-osztrák határon, bár amíg az ausztriai munkavállalás limitált, addig az együttműködés is csak korlátozott lesz. Érdekesen alakul a munkaerőpiac a magyar-román határ térségében: van olyan szakasz, ahol a román munkavállalók jönnek hozzánk, és van, ahol ez fordítva történik. Ez a régió olyan gyorsan fejlődik, hogy akár egyetlen nagy foglalkoztató, például egy multinacionális termelő cég is megváltoztathatja a képletet.

- Hogyan segíthetik a munkaadókat és a munkavállalókat a területi munkaügyi központok?

Az elsődleges célunk az, hogy információkkal lássuk el a feleket. A közelmúltban egy olyan kisokost készítettük, amely a hazai munkajogot, a tb-ügyintézés praktikus fogásait foglalja össze közérthetően, a gyakorlati szempontok alapján a szlovák állampolgároknak. A közeljövőben elkészül a kiadvány párja is, amely a szlovákiai jogokat és kötelességeket mutatja be magyarul. Dolgozunk azon is, hogy az erre igényt tartó munkaadó a másik oldal munkaügyi központján keresztül is toborozhasson embereket: vagyis mi is ajánlhatunk szlovákiai állásokat, míg a szlovák társintézmény a magyarországi munkahelyekről tud majd részletes felvilágosítást adni. Immár rendszeresen tartunk komplex tájékoztatókat a szlovák vagy magyar állampolgárt foglalkoztatni akaró munkáltatóknak. Ilyenkor a Munkaügyi Központ, az Apeh, a TB és az Államkincstár szakemberei és a megfelelő szlovák társszervek szakemberei is jelen vannak, így az érdeklődők első kézből kaphatnak hasznos információkat. Két éve, az első ilyen találkozót még a viták jellemezték, mára az együttműködés gördülékenyebbé vált.

- Önök szervezték a Mobilitás Hetét is?

Szeptember utolsó hete az egész Európai Unióban a Mobilitás Hete, amelynek célja, hogy minél többen vállaljanak külföldön munkát. A tavalyi esztergomi börzénkre 1500-an jöttek el, ami felülmúlta a várakozásainkat. Idén Komáromban tartunk hasonló rendezvényt, jövőre Győr és Mosonmagyaróvár következik. A kiállítók között nem csak a tömeges munkaerőigénnyel jelentkező multik voltak jelen, de 10 európai országból érkező olyan kiállítók is, akik akár azonnal betölthető külföldi helyeket kínáltak.


További információ: http://www.europa.eu.int/eures/

<Vissza a címlapra