A jelenlegi gazdasági események teljesen új helyzetet teremtenek a munkaerőpiacon
Eljött a minőségi cserék időszaka

Az Európába is átcsapó pénzügyi-gazdasági válság alaposan megmozgatja a munkaerőpiacot. A betöltendő helyekre megfelelő jelöltek felkutatását végző fejvadászcégek kifinomult kapcsolati hálójukkal már a kezdet kezdetén megérezték, megváltozott a gazdasági szereplők hangulata. Milyen jelek mutatnak a trendfordulóra, hogyan reagálnak a cégek az új helyzetre, milyen típusú munkaerőre van szükség a nehéz időszakban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Fröhlich Péternél, a P&Bert Management Consulting Group ügyvezető igazgatójánál.

Szlovákiában az utóbbi évek fellendülésének eredményeként gyakran a munkavállalók diktálták a tempót, most viszont, a létszámstop és az első elbocsátások időszakában más a helyzet. "Rögtön éreztük, hogy megváltozott a légkör, mivel a cégektől olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy egyre több helyen rendeltek el létszámstopot (pl. a bankszektorban), egyszeriben elkezdődött a költségek lefaragása, máris kevesebbet költenek tréningekre, továbbképzésekre, megnyírbálják a szolgálati utak számát. Mindez arra utal, hogy még a gazdasági lassulás tényét alátámasztó statisztikai adatok napvilágra kerülése előtt a társaságok hozzáláttak a nadrágszíj összehúzásához" - ismertette a fordulatot jelző mozzanatokat Fröhlich Péter, aki a P&Bert Group, személyzeti tanácsadó cégcsoport vezetőjeként egyszerre három ország -Magyarország, Románia és Szlovákia- piacának pulzusán "tartja rajta a kezét".

Szlovákia lassan ébredt
A régiós összevetéséből az rajzolódik ki, hogy a világgazdaság lefékeződésére legkevésbé Magyarország készült fel. "Magyarország a két éve tartó megszorító intézkedések következtében demoralizálódott, a negatív következmények itt mutatkoztak meg először. A beruházások ütemét máris visszafogták, rohamosan nő a körbetartozások volumene, ugrásszerűen emelkedett a hitelek kamatterhe, esetenként 5 százalékról 14-15 százalékra, ami az önerővel, készpénztartalékokkal nem rendelkező vállalkozások számára elképesztő terhet jelent. Ami az ágazati lebontást illeti, elsőként az autóipari beszállítók, a bakszektor és az építőipar húzta be a kéziféket" - mondta az igazgató, akinek meglátása szerint ma már ott tartunk, hogy a cégek mind kevésbé hívják le az európai uniós pályázatokat. Az uniós projekteket ugyanis Brüsszel utólagosan finanszírozza, ám ha drágul a banki hitel és romlik a fizetési morál, akkor még az uniós forrás is veszít vonzerejéből. Ez az észrevétel különös fontossággal bír, hiszen a Fico-kormány által elfogadott válságkezelő csomagjában kiemelt szerepet szánnak a brüsszeli finanszírozású pályázatoknak.
"Szlovákiában az üzleti élet kezdetben hetekig nem reagált az új körülményekre mondván, bennünket nem érint a probléma, a gazdaság stabil lábakon áll. Ami Magyarországgal egybevetve igaz, ám a negatív hullámot senki sem tudja elkerülni. Ez a fáziskésés úgy mutatkozik meg, hogy míg Magyarországon máris a riadalom jeleit mutatja a gazdaság, addig itt egyelőre a létszámstoppal párosuló kivárás az uralkodó. A létszámstop miatt sokan most szembesülnek először azzal a kellemetlen ténnyel, hogy míg korábban bővelkedtek az ajánlatokban, mára hirtelenjében zárt ajtókba ütköznek, vagy hosszabb keresgélésre kényszerülnek. Ezzel együtt régiónkban még mindig Szlovákia fog a legjobban járni. Ami pedig Romániát illeti, egyik percről a másikra leállt a fluktuáció, az alkalmazottak jobban megbecsülik állásukat. Az Olaszországban és Spanyolországban dolgozó román munkavállalók pedig tömegesen térnek haza." - körvonalazta Fröhlich Péter a térségünkön belüli történéseket.


Mozgás a piramisban
"A jelenlegi helyzetben sorra kapjuk a felsővezetők által küldött életrajzokat, ami a cégeken belüli szűkülő keresztmetszetre utal. Másrészt egyszeriben megnőtt az igény a pénzügy és kontrolling területén jártas szakemberek, valamint az értékesítők és a válságmenedzserek iránt" - érzékelteti a mozgásokat a fejvadász: "Egy multinacionális cégtől vett idézettel élve, eljött a minőségi cserék ideje. Magyarán, a társaságok hamarább válnak meg a középszerű munkatársaktól, miközben megtartják a jól húzó, magas színvonalon teljesítő alkalmazottakat, sőt lehetőség szerint továbbiakat is felvesznek belőlük. Ezzel párhuzamosan átstrukturálják a munkahelyi piramison belüli viszonyokat. Ha például elmegy egy középvezető a cégtől, a piramis felső szintjén állókat többletfeladattal bízzák meg, akik cserében néhány feladatkört, amit nem szeretnek, leadhatnak a hierarchiában alattuk állókra. Azok ezt részben előléptetésként élik meg, miközben feladataik egy kisebb részét szintén az alattuk levőkre delegálják, és így tovább haladva lefele. A folyamat vége az, hogy egy középvezető helyett elegendő egy adminisztrátort vagy egy gyakornokot felvenni ."
Vajon vannak olyan területek, amelyek egyenesen profitálnak a mostani helyzetből? Igen, például Szlovákia alacsony bérszintjét és jó földrajzi fekvését kihasználva további szolgáltató cégeket, call-centereket szippanthat el a nyugati piacokról, Pozsony környékének vonzó földrajzi fekvését pedig a logisztikai bázisokat kiépítők értékelhetik nagyra. A főváros közeli Szenc éppen a napokban gazdagodott egy multinacionális társaság raktárközpontjával, az élelmiszeripar sem sínyli meg különösebben ezeket a zord időket. Végezetül- legalábbis átmenetileg- a reklámpiac szintén felpezsdülhet, hiszen mindenki értékesíteni akar. "A jelenlegi helyzetből még néhány fejvadász cég is profitálhat, hiszen különösen megnőtt az igény a nagy teljesítményt nyújtó munkatársak felkutatása iránt" - tette hozzá Fröhlich Péter.

Mi a teendő?
A szakember szerint a válság jeleit határozottan mutató időszakban összességében a következő tényezőkkel kell számolni az alkalmazottaknak: megmerevedett a munkaerőpiac, a megfelelő munkahely felkutatásának ideje kitolódik, jóval kisebb a fluktuáció, ezért meggondolatlanul most senkinek sem érdemes felmondania. Elsősorban azonban a munkaerő-kölcsönzők által közvetített állások forognak leginkább veszélyben. Vajon mit tanácsol a P&Bert a cégvezetőknek? Először is nem szabad elhamarkodott lépéseket tenni, különösen nem az elbocsátások terén. Recesszió idején az időzítés a legfontosabb: döntéseket jól átgondoltan, a megfelelő időben kell meghozni, mert a túl gyors, vagy éppen a túl lassú reagálás a cég vesztét okozhatja. Szánjunk időt a megfelelő kríziskommunikációra is mind a külvilág, mind pedig a munkavállalók felé: higgadtnak kell maradni, a pánik, az ijesztgetés nem vezet eredményre. Ami most várható: a minőségi cserék kerülnek előtérbe, erősödik a minőségi szolgáltatásra való igény. Vagyis összességében csak a kiválóan teljesítők tudnak profitálni a jelenlegi helyzetből.


Forrás: SIDÓ H. ZOLTÁN,Új Szó, 2008.11.24.

<Vissza a címlapra