A legjobb hazai egyetemek: ELTE, DE, a BME, a BCE és az SZTE

Az immár tízedik éve zajló, egyedülálló országos hallgatói vélemény-kutatás eredményei megfelelnek az objektív kiválósági adatoknak: a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem a legszínvonalasabb hazai felsőoktatási intézmény – derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb vizsgálatából. A november közepén megjelenő FELVI-Rangsor, és a decemberi Felvételi Tájoló 14 képzésterület összes intézményére kiterjedő elemzésben, 20 szempont figyelembevételével, a hetven legnépesebb egyetemi és főiskolai kar hallgatóinak véleményfelmérése alapján készül. Előzetes rangsor az eddig feldolgozott eredmények alapján!

A Felvi Rangsor a legnagyobb hagyományú és legszélesebb körű adatelemzésen alapuló felsőoktatási összehasonlító vizsgálat, amely 2000-ben indította el Magyarországon is a rankingek alkalmazását a továbbtanulási tájékoztatásban. Hitelességét és használhatóságát kutatási programok, konferenciák és egyeztetések során formálódott módszertana, valamint versenytárs nélküli idősoros adatbázisai és széleskörűsége révén érte el. A módszertan kidolgozásában az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely működött közre szakmai partnerként.

A felvételi adatok adatelemzése, a minőségi jellemzők feldolgozása valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által lebonyolított 2009-es hallgatói véleményfelmérés azt mutatja, hogy továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legjobb, legszínvonalasabb hazai felsőoktatási intézmény. Az ELTE az egyik leggazdagabb képzési kínálattal rendelkező egyetem, karai az első vagy a második legjobbnak számítanak a többi intézményben tanuló diákok szerint is.

Több képzési területen kiemelkedően jó értékelést kapott továbbá a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Elsősorban az orvosi képzésterületen kapott magas osztályzatainak köszönhetően szerepelt jól a viszonylag szűk képzési profilú Semmelweis Egyetem. Ugyanez igaz az agrárképzésben a Szent István Egyetemre.

Az elmúlt tíz év rangsorkutatásainak ismeretében nem meglepő eredmény, hogy a nagy múltú állami egyetemekkel Magyarországon általában sem a főiskolák, sem a nem állami egyetemek, sem az utóbbi időben nagyrészt főiskolai karokból egyetemmé fejlesztett intézmények nem tudják felvenni a versenyt. Néhány képzési területen találkozhatunk csak egy-egy kivétellel. Így pl. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés, a Budapesti Műszaki Főiskola műszaki és informatikus képzései, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola gazdasági képzései, a Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció és médiatudományi képzései örvendenek széleskörű elismertségnek.

A hallgatói vélemények rendszeres vizsgálatát azért is tartják fontosnak a Felvi Rangsor készítői, mert a leginkább érintettekről, az intézmények szolgáltatásait igénybevevő többszázezres célcsoport véleményéről van szó. A közel félszáz szempontot tartalmazó hallgatói értékelésekből egy érdekes, ám hosszú idő óta megfigyelt ellentmondás is kirajzolódik: a legszínvonalasabbnak tartott intézmények diákjai általában kifejezetten elégedetlenek az oktatók hozzáállásával, a hallgatók menedzselésével és sokszor az intézményi légkörrel is. A képzés színvonala, a magasan kvalifikált oktatói kar azonban szakmai elégedettséggel sem jár együtt, mivel a jó egyetemeken tanulók elvárásai sokkal magasabbak. Ezzel szemben sok fiatal intézményben, köztük alapítványi főiskolán elégedettek a hallgatók mind az ott tapasztalt szakmai színvonallal, mint az oktatók hozzáállásával, segítőkészségével.

Forrás: EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.
Bővebb információ: www.educatio.hu

<Vissza a címlapra