A Sony ezer marketinges és értékesítő kollégától válik meg Európában, mert a cégstruktúrán belül sokan végzik ugyanazt a munkát.

A Sony ezer marketinges és értékesítő kollégától válik meg Európában, mert a cégstruktúrán belül sokan végzik ugyanazt a munkát - írja a Brand Republic.

A Sony szóvivője elismerte, hogy a jelenleg tartó munkaügyi egyeztetések többségében marketinges munkahelyeket érintenek majd, ugyanis sok esetben túl nagy az átfedés a munkaterületek között. Ezek az átfedések elsősorban a marketinges és sales-es feladatok között húzódnak meg, a b2b, a kutatási és a fejlesztési területeket nem érinti a leépítés.

A Sony marketinges és sales munkaköreit jellemzően három területen töltik be a munkatársak. A regionális, lokális cégeknél, a központi marketingosztályon és a termékmenedzseri területen. A leépítés tíz országot érint, a hír szerint Magyarország nincs benne.

Forrás: Brand Republic/Kreatív Online

Az InformationWeek megjelentette 13 880 szakember megkérdezésén alapuló fizetési kutatását, amelyből kiderült, hogy az átlagos beosztott amerikai IT-szakember 85 ezer dollár alapfizetést vihet haza, amit 5 ezer dollár périmiummal is megfejelenek. A főnökeik pedig átlagosan 108 ezer dollárt és 8 ezer dollár prémiumot kapnak.

A InformationWeek kutatói azt tapasztalták, hogy a szakmában javult a hangulat az IT-karrier kilátásait illetően. De még mindig kis többségben vannak azok, akik a jövőt kevésbé látják biztonságosnak, mint korábban gondolták.

A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest sokkal kevesebben aggódnak az outsourcing miatt, s 75 százalékban nem várják, hogy a munkahelyek külföldre telepítése miatt amerikai IT-állások szűnjenek meg tömegesen. Ennek főleg az az oka, hogy az alsóbb szinteken megmaradó állások már stabilak, a többi esetben pedig az USA vállalatai innovatív projektekre fókuszálnak. Ötből hárman elégedettek a fizetésükkel és általában a munkájukkal, s a maradék is inkább semleges, mint elégedetlen.

Forrás: hvg.hu

Bruttó 900 euró az átlagbér Szlovákiában, a fővárosban, Pozsonyban pedig 1104 euró havonta - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a platy.sk portál felmérésére hivatkozva. Szlovéniában 1532 euró volt a februári bruttó átlagkereset, Magyarországon viszont csak 720-730 eurót kaptak a munkavállalók.

Magyarországon átlagosan 216 568 forint volt a bruttó kereset februárban. A versenyszférában 225 484, a költségvetési szférában pedig 197 413 forint volt az átlagfizetés. A jelenlegi, 300 forint/eurós árfolyammal számolva a nemzetgazdasági átlag 723 euró. Ez nagyjából ugyanannyi, mint amennyit Szlovákia legszegényebb régiójában, az eperjesi kerületben kapnak a munkavállalók.

A platy.sk felmérése szerint északi szomszédunknál havi 900 euró a bruttó átlagbér összege 900 euró, a pozsonyi kerületben ez az összeg eléri az 1 104 eurót (nagyjából 330 ezer forintot). A budapestiek bruttó átlagfizetése 2011-ben 271 ezer forint volt. Szlovákia nagyszombati régiójában átlagosan 827 eurót keresnek a munkavállalók. A harmadik legmagasabb átlagbért a trencséni kerület lakói tudhatják magukénak, itt ez az összeg 815 euró. A legalacsonyabb átlagos keresetet (729 eurót) az eperjesi térségben mutatta ki a felmérés.

Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében mért átlagkereset is 630 euróra (189 ezer forint) rúg. Ebben a végzettség szerinti szegmensben a legkevesebbet, 550 eurót (165 ezer forintot) a nyitrai kerületben munkát vállalók keresik. Összehasonlításképpen: Magyarországon a szociális ellátásban dolgozó, szellemi tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete februárban 145 ezer forint volt.

Mennyi marad a bruttóból?

Szlovákiában jelenleg egységesen 19 százalékos a személyi jövedelemadó teher. Ugyan Magyarországon az adókulcs 16 százalék, de évi 2 millió 424 ezer forint fölött már a bruttó bér 1,27 százaléka után kell megfizetni az adót, így valójában nálunk kétféle mértékű, 16, illetve 20,32 százalékos az adókulcs. Így összességében valamelyest kevesebbet von el az állam ezen a jogcímen, mint északi szomszédunknál.

Az egészségbiztosítási járulék 14 százalék, amelyből 10 százalékot a foglalkoztató fizet, vagyis 4 százalék levonás terheli a dolgozó munkabérét. Magyarországon 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetniük a dolgozóknak. A nyugdíjjárulék Szlovákiában 6,4, Magyarországon pedig 10 százalék.

Nem bírja az egykulcsos adót a szlovák költségvetés

Szlovákia lebontja az egykulcsos személyi jövedelemadó és társasági adó rendszert, hogy a gazdag szlovákok és a vállalatok nagyobb részt vállaljanak a pénzügyi konszolidáció terheiből - szögezte le a március 10-ei előrehozott választásokat megelőző napon Robert Fico, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke. A párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok több mint 44 százalékát szerezte meg. (A második helyen végzett Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) kevesebb, mint 9 százalékot kapott.) Fico ugyan nem ért el többséget, ennek ellenére egyedül alakít kormányt.
A Mikulá¹ Dzurindát váltó új kormányfő azt tervezi, hogy 19 százalékról 25 százalékra emelni az évi több mint 33 ezer euró (9,6 millió forint) jövedelemmel rendelkező szlovákok személyi jövedelemadóját. Szlovákiában 2004-ben, a második Dzurinda-kormány idején vezették be az egykulcsos, 19 százalékos adót, s ugyanekkora mértékben határozták meg az általános forgalmi adót, valamint a társasági adót is.
Robert Fico már a bevezetésekor és azóta is többször ostorozta az egykulcsos adórendszert, elsősorban arra hivatkozva, hogy az igazságtalan előnyhöz juttatja a gazdagokat. Azóta rendszeresen hangsúlyozta a progresszív adózás szükségességét. Az előző Fico-vezette kormány 2007-ben bevezette az úgynevezett "milliomos-adót" az adóalap adómentes részének fokozatos csökkentése formájában. Az adómentes rész nagyjából havi 1800 eurós bevételtől kezdve fokozatosan csökken. Annak, akinek például havi 3 ezer eurónál nagyobb a bevétele, egyáltalán nem csökken az adóalapja adómentes résszel.
Az új szlovák kormányfő 22 százalékra növelné a mostani 19 százalékról az évi 30 millió eurót (9 milliárd forintot) meghaladó profitot termelő cégek társasági adóját. Fico a bankszektor adózását sem hagyná változatlanul. Azt mondta, hogy ha az ágazat rekordprofitra tett szert, akkor rekordadót kell fizetnie. A szlovák bankágazat adózott eredménye 34 százalékkal nőtt tavaly. Szlovákia korábban 0,4 százalékos speciális bankadót vetett ki a kereskedelmi bankoknál elhelyezett vállalati betétekre, ami komoly bírálatot váltott ki a bankok részéről. A Robet Fico vezette Smer ezt az adót 0,7 százalékra emelné.

És akikre még jobban irigykedhetünk

Még jobban elhúz tőlünk Szlovénia, ahol februárban 1532 euró volt az átlagkereset, a nettó pedig 988 euró (296 ezer forint). Ennek alig több mint a felét, átlagosan 467 eurót (140 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók. ez nominális értékben 1,1 százalékos csökkenés a januári átlagkeresetekhez képest - közölte kedden a Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala.

A feldolgozóiparban nettó 922 euró az átlag. A legmagasabb átlagkeresetet, nettó 1356 euró, a biztosítóknál és a pénzügyi szektorban volt februárban. Ezzel szemben Magyarországon csak havi 940 eurót (282 ezer forintot) vághatnak zsebre a pénzügyi szolgáltatást végzők. A távhő-, a gáz- és áramszolgáltatóknál az átlag nettó 1291 euró volt. Legkevesebbet az egyéb ágazatok dolgozói és a vendéglátósok kerestek, havi nettó 734 eurót (220 ezer forintot).

Magyarországon a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók februárban átlagosan 93 ezer forint nettó fizetést kaptak. Más kérdés, hogy az ágazatban elterjedt a minimálbérért plusz a borravalóért történő foglalkoztatás. Azt viszont teljes homály fedi, hogy a borravalóból mennyi marad a dolgozók zsebében, mivel nem lehet kimutatni, mennyit adóznak belőle.

forrás: pénzcentrum.hu

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat indul az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében májusban.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a pályázat keretösszege csaknem 7 milliárd forint, amellyel 1.600 új vállalkozás létrejöttét kívánják segíteni.

Szintén az önfoglalkoztatást segítendő már nyitva van az a pályázat, amelynek keretében maximum 3 millió forint tőkejuttatás nyerhető el vállalkozás indítására. Ennek több mint egymilliárd forintos forrását a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítják - ismertette Czomba Sándor.

Az államtitkár az NFA forrásaiból megvalósuló pályázat kapcsán ismertette, hogy támogatás azoknak nyújtható, akik legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, vagy rehabilitációs járadékban részesülnek, vagy akik az önfoglalkoztatást egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként oldják meg.

A nyertesek 3 millió forintig visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő kamatmentes tőkejuttatást nyerhetnek el. Maximum 2 millió forintig vissza nem térítendő a támogatás, és lehetőség van 20 százalék előleg folyósítására. Hozzátette, hogy korábban több kiemelkedő vállalkozói ötlet halt el előleg hiányában, illetve amiatt, hogy utófinanszírozottak voltak a pályázatok. Példaként említette, hogy 3 millió forint támogatási összeghez ténylegesen 5-6 millió forintra volt szükség a megkövetelt fedezet miatt.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a 120-150 százalékos fedezet helyett a már nyitva lévő pályázatnál a valamennyi bankszámlára szóló inkasszó is elegendő biztosítékként. A pályázatokat a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes munkaügyi központokhoz lehet benyújtani.

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázatról az államtitkár elmondta: annak alapvető célja a 18 és 35 év közötti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező, új egyéni vagy mikro vállalkozást indítani tervező fiatalok segítése.

A program két pályázati részből áll. Az első részben zajlik a fiatalok felkészítése, amely májustól fél évig tart, és 2 milliárd forintból valósul meg. A részletekről Czomba Sándor elmondta: vállalkozásindítással, vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatást végző szervezetek vagy konzorciumok pályázhatnak, amelyek - nyertes pályázat esetén - toborozzák az életképes ötletekkel rendelkező fiatal vállalkozókat. Ezen szervezetek feladata, hogy tanácsadást, képzést, felkészítést nyújtanak a leendő vállalkozóknak, és segítenek az üzleti terv elkészítésében, valamint azt jóvá is hagyják és értékelik.

A második szakaszban a jóváhagyott üzleti tervvel rendelkező fiatalok pályázhatnak; itt a támogatási összeget automatikusan lehet igényelni. A maximális támogatás egyénenként 3, társaságonként 6 millió forint - mondta el az államtitkár. Ezeket a második körös pályázatokat a tervel szerint 2012. december elsejétől lehet benyújtani, a pályázati keretösszeg itt 4,94 milliárd forint.

Czomba Sándor elmondta, hogy Magyarországon a mikro-, kis- és középvállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak háromnegyedének biztosítanak munkát. A több mint 682.000 vállalkozás körülbelül 2 millió munkavállalót foglalkoztat.

Forrás: pénzcentrum.hu

Az álláskeresők közül a legnehezebb helyzetben a távmunkára, illetve logisztikai beszerzési pozícióra pályázók vannak, míg a legkisebb konkurenciával a mérnököknek, informatikusoknak és pénzügyeseknek kell számolniuk - derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal 2012. első negyedévére vonatkozó elemzéséből. A munkaerőpiac továbbra is fővárosközpontú, a legkevesebb nyitott pozíció pedig Békés és Tolna megyében található.

A munkakeresők közül a távmunkára, a beszerzési és logisztikai, valamint az adminisztrációs, asszisztensi pozíciókra pályázók elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak, ugyanis ezeken a területeken jelentkezik a legnagyobb arányú munkaerő-túlkínálat - derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal 2012. első negyedévre vonatkozó adataiból. A friss diplomások sincsenek könnyű helyzetben, hiszen sok vállalat nem szívesen vesz fel pályakezdőket – a 20 főnél többet foglalkoztató cégeknek mindössze 42 százaléka foglalkoztat friss diplomást (MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet: Diplomás pályakezdők a versenyszektorban, 2011). "Ugyanakkor nem csak a kevés nyitott pozíció jelenti a nehézséget a pályakezdők számára: sok gyakornoki pozícióként meghirdetett állásra nem friss diplomásokat keresnek, mindössze azért nem várnak el gyakorlatot, mert teljes betanítást nyújt a cég" - mondta el Kristók Balázs, a Jobinfo.hu állásszemléző oldal vezetője.
Az oldal álláspiaci elemzéséből az is kiderül, hogy a legkisebb versenyre a mérnökök és informatikusok mellett a gazdasági vagy pénzügyi pozíciót megpályázók számíthatnak, ezekben a szektorokban a legkiegyenlítettebb a keresleti és a kínálati oldal. "Az egyetemi keretszámok részben követik ezt a tendenciát, hiszen a mérnök és informatikus karok benne vannak a top3-ban, ugyanakkor a gazdasági szakokra mindössze 250 ösztöndíjas hallgatót fogadhatnak az egyetemek és főiskolák" - emelte ki Kristók Balázs.

Fővárosközpontú munkaerőpiac

Bár a legtöbb álláskereső a budapesti és Pest megyei pozíciókat keresi, mégsem ők vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen a munkakínálat is erre a területre koncentrálódik. A Jobinfo.hu adatai szerint a kínált állások 43 százaléka a fővárosban és Pest megyében található, ezt követi mindössze 5 százalékkal Győr-Moson-Sopron megye, majd 4 százalékkal Hajdú-Bihar megye. A Békés és Tolna megyei álláskeresőknek a legrosszabbak a kilátásai, hiszen a Jobinfo.hu elemzése szerint itt található a legkevesebb nyitott pozíció.

A Jobinfo.hu elemzés háttere:
A hírben közölt információk a Jobinfo.hu állásszemléző oldal adatain alapulnak. Magyarország legnagyobb álláspiaci oldala a 2011, valamint a 2012 első negyedévében online feladott álláshirdetéseket vizsgálta meg, a közölt adatok mintegy 30 ezer pozíció paraméterei alapján kerültek összeállításra, de nem reprezentatívak a teljes hazai online álláskínálati piacra.

Forrás: Jobinfo.hu

Kamerák használatával és az internetes böngészésbe való betekintéssel számos adat gyűjthető. Hol a határ?

Kamerák a munkahelyen

Az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalása szerint a munkahelyi videókamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése kell, hogy legyen.

A kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból. Az Adatvédelmi Hatóság hangsúlyozta, hogy nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel, ha a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik.

Ha nem termék megfigyelésről, hanem munkahelyi jelenlétről, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzéséről van szó, akkor a képrögzítés csak a munkavállalók hozzájárulásával valósítható meg. Az érintettnek joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is.

A "titkos" felvételkészítésre nincs jogszerű lehetősége a munkáltatónak, a kamarázás minden esetben, függetlenül annak céljától, kizárólag a munkavállaló tudtával történhet.

Véleményszabadság az iroda falain kívül

A munkahelyi megfigyelés a szóbeli megnyilvánulásokra is kiterjedhet. Habár a munkaidőn túl elvileg már nem vagyunk kötelesek a vállalati szabályok szerint viselkedni és a cég sem figyelhet meg minket, nem mindegy, hogy hogyan beszélünk munkaadónkról az irodai falain kívül.

A munkavállalót valóban megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, de bizonyos határokkal - hívja fel a figyelmet Hargittay Szabolcs munkajogász. Az Mt. 3. § (5) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja, nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné - tette hozzá.

Interneten használt adatok

A kamerák felállításán kívül a munkahelyi megfigyelések másik leggyakoribb formája a számítógépes adatokba való betekintés. Ha a munkáltató személyes használatra adta a számítógépet, az érintett hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg az azon tárolt személyes jellegű anyagokat.

A munkahelyi számítógépen tárolt adatokba a dolgozók beleegyezése nélkül is belenézhet, de csak ha előzetesen tudatta velük, hogy egy ilyen ellenőrzésre gyakorlatilag bármikor sor kerülhet, viszont előtte közölnie kell a dolgozókkal az ellenőrzés várható időpontját, ilyen esetben az nem jöhet váratlanul.

Az elektronikus levelezés tekintetében különbséget kell tenni az alkalmazott személyes használatára adott és a cég ügyeinek intézését szolgáló e-mail címek között. Míg a vezető a cég ügyeinek intézésére szolgáló postafiókba és e-mailekbe bármikor betekinthet, addig a csak az érintett munkavállaló számára hozzáférhető postafiókba kizárólag a dolgozó hozzájárulásával teheti meg.

Az internet használatát a munkáltató abban az esetben ellenőrizheti, ha az internetezést csak a munka végzése céljából engedélyezte, és felhívta az alkalmazottak figyelmét az internet használatának korlátozására, és az utólagos ellenőrzés lehetőségére is. Ha a munkavállalók úgy férhetnek hozzá az internethez, hogy előzetesen nem kaptak ilyen tartalmú tájékoztatást - esetleg a munkáltató kifejezetten hozzájárult a magáncélú használathoz -, az internet használatra vonatkozó adatokat a munkáltató nem ismerheti meg. Ha mégis vizsgálja, és erről kimutatást készít vagy készíttet, jogellenes adatkezelést végez.

Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy jogai sérültek, akkor az illetékes munkaügyi bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat - javasolja dr. Hargittay Szabolcs munkajogász.

Forrás: Profession.hu

Egy kapcsolódó vizsgálat során bukott meg az a vagyonvédelmi vállalkozás, amely eltitkolta bevételeit, feketén foglalkoztatta az alkalmazottait, és a cég ügyvezetője magánokirat hamisítást is elkövetett. A társaság több mint 141 millió forint áfát nem fizetett meg, 800 alkalmazottját pedig be sem jelentette - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

A NAV Dél-budapesti Adóigazgatósága utólagos ellenőrzést folytatott le egy vagyonvédelmi társaságnál. A revizorok a társaság befogadott számlái között 94 db olyan bizonylatot találtak, amelyek egy Budapesthez közeli székhelyű, szintén vagyonvédelemmel foglalkozó kft-től származtak. A jelentős mennyiségű számla felkeltette az ellenőrök érdeklődését.
Az adóhatóság belső információs rendszeréből kiderült, hogy a számlák 141 millió forintnyi áfatartalmát ez utóbbi cég nem vallotta be és nem is fizette meg az államkasszának.

A NAV azonnali, több évet és több adónemet érintő vizsgálatot rendelt el. A még jelenleg is folyó eljárások eddigi megállapításaiból kitűnik, hogy a fővároshoz közeli székhelyű kft nemcsak a jövedelmező gazdasági tevékenységéből befolyó bevételeit és az ahhoz kapcsolódó áfakötelezettségét titkolta el, de a több mint 800 alkalmazottját sem jelentette be, és járulékot sem vallott, vagy fizetett utánuk.

Mindezek miatt a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága feljelentése alapján a NAV pénzügyi nyomozói folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntette, a számvitel rendjének megsértése, valamint magánokirat hamisítás vétsége miatt indítottak büntetőeljárást. Az elkövetők akár 12 évi szabadságvesztésre is számíthatnak.

Forrás: pénzcentrum.hu

Biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követel május 1-jén a közös tüntetést szervező négy szakszervezeti szövetség.

A demonstráció alkalom lesz arra, hogy a szövetségek elmondják kritikájukat a gazdaságpolitikával és az ország irányításával kapcsolatban - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a konföderációk hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökei szerint növekszik a munkavállalók kiszolgáltatottsága, és az érdekképviseletek nem fogadják el az ezt erősítő intézkedéseket. Pataky sz MTI-nek hozzátette: hangsúlyozottan szakszervezeti rendezvényről van szó, a szakszervezeti zászlók alá várják nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki dolgozókat is. A tüntetés Budapesten, a Városligeti fasorban lesz 2012. május 1-jén 10 órától.

A szakszervezetek hagyományosan a Városligetben tartják a május elsejei ünnepséget, az idén ez egy tiltakozó felvonulás lesz. Romlik a munkavállalók helyzete, csökkent a reálkereset (az adóváltozások, illetve a bérkompenzáció hiánya miatt). Július elsejétől hatályba lép az új Munka törvénykönyve, amely intézményesen csökkentheti a műszakpótlékokat, kiszolgáltatottabbá lesznek a munkások - mondta Borsik János, az ASZSZ elnöke az FN24-nek. Több ezer embert várnak, mindenkit, aki elégedetlen a helyzetével, és tenni szeretne valamit önmagáért és másokért - tette hozzá.

A szakszervezetek célja az, hogy felhívják a kormány és a politikai pártok, valamint a közvélemény figyelmét a magyar társadalom valódi problémáira: a munkahelyek tömeges megszűnésére, a munkavállalók kiszolgáltatottságára, a közösségi szolgáltatások (egészségügy, oktatásügy, közlekedés stb.) leépülésére és már a középosztályt is fenyegető elszegényedés veszélyére. "Minden kormányzati ígéret ellenére mára egyértelművé vált, hogy az egykulcsos adórendszer rontja a munkavállalók helyzetét, növeli a félelmet és a bizonytalanságot. Követeljük, hogy a kormány tegye igazságosabbá az adórendszert, biztosítsa az alacsonykeresetűek nettó bérének növelését!" - írják a felhívásukban.

Valódi érdekegyeztetést követelnek, és azt, hogy az érintettekkel folytatott tárgyalásokat követően változtassák meg az Mt. egyes részeit, például a közszolgálatok területén életbe lépett munkavállaló- és szakszervezet-ellenes szabályokat. Az érdekképviseletek azt is elvárják, hogy a kormány ne szüntessen meg több munkahelyet, és biztosítson védelmet a munkájukat elvesztő embereknek.

A munka ünnepe

A 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás elvének bevezetéséért vívott küzdelmet ünneplik világszerte. A szervezett munkások - azaz a későbbi szakszervezetek - első sikeres megmozdulása 1857-ben, Ausztráliában volt: a melbourne-i építőmunkások sztrájkkal kiharcolták a nyolcórás munkaidőt. Csaknem harminc évvel később, 1886. május 1-jén a chicagói munkások szakszervezetei sztrájkba kezdtek - szintén a nyolcórás munkaidőért. A május 4-ei tüntetésen anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik közül heten haltak meg, és négy munkás is életét vesztette - olvashatjuk a Wikipedián. A merénylet miatt nyolc embert állítottak bíróság elé, többüket életfogytig tartó börtönre, illetve halálra ítélték.

Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén - a chicagói események négyéves évfordulóján - a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. A hagyományos munkásünnep lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Hazánkban 1945-től munkaszüneti nap.

Május elsején ünnepeljük Munkás Szent Józsefet is, a munkások védőszentjét is. A nap megválasztása tudatos volt, XI. Pius pápa (1922-39) hívta fel a figyelmet Szent Józsefre: "az egyház óriási küzdelmét a világkommunizmus ellen Szent Józsefnek, az egyház legfőbb oltalmazójának zászlaja alá helyezzük. Ő a munkásosztályhoz tartozott és viselte a szegénység terhét magáért és a Szent Családért".

Forrás: FN24