Óriási mértékben csökkenhet a keresete júliustól a több műszakban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó, több százezer munkavállalónak. A második félévtől hatályos új Munka törvénykönyve ugyanis jelentősen átszabja a jelenleg érvényes pótlékfizetési rendszert. Ugyanakkor a törvény nem zárja ki, hogy a munkáltatók továbbra is fenntartsák a jelenleg működő pótlékrendszert, erről azonban - szakszervezeti tapasztalatok szerint - egyelőre csak néhány külföldi tulajdonú vállalkozással sikerült megállapodniuk a munkavállalóknak.

Július 1-jén lép hatályba az új Munka törvénykönyve, amelyben az egyik legnagyobb változás a különféle jogcímen járó pótlékokra vonatkozó rendelkezések átalakítása. Az egyik legfontosabb szigorítás, hogy megszűnik a délutáni (14 órától 22 óráig tartó) műszakban kötelezően biztosítandó műszakpótlék. A jelenlegi szabályok szerint a személyi alapbér 15 százalékának megfelelő pótlékot kell az érintett munkavállalóknak fizetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly júliusban még azt javasolta, hogy a 30 százalékos éjszakai műszakpótlék is szűnjön meg. Végül öszvérmegoldás született: júliustól a 18 és 6 óra közötti munkavégzésért egységesen 30 százalékos pótlék jár. Vagyis azoknak a helyzete lényegében nem változik, akiknek a délutáni műszakjuk 14 órától 22 óráig tart, mivel fele annyi időtartamra ugyan, de dupla annyi pótlékot kapnak, mint most.

Az intézkedés viszont hátrányosan érinti az úgynevezett "ölelkező" műszakban - jellemzően a kereskedelemben - foglalkoztatott munkavállalókat, akik például 9-19 óráig dolgoznak - mondta el a Pénzcentrum.hu kérdésére Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Ebben az esetben - bírósági döntések nyomán - a 14 óra utáni időszakra műszakpótlékot kellett fizetniük a munkáltatóknak. "Ölelkező" műszakban történő munkavégzést többműszakos munkarendnek minősítette a felügyelőség, és műszakpótlék megfizetésére kötelezte a munkáltatót. A törvénymódosítás után viszont az említett dolgozóknak egyáltalán nem jár pótlék annak ellenére, hogy egy órával meghaladja a munkaidejük a műszakpótlékra meghatározott 18 órát.

A július elsejétől életbe lépő újfajta műszakpótlék ugyanis csak azoknak a munkavállalóknak jár majd, akiket több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatnak, ráadásul rendszeresen változik a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdetének időpontja. Az új törvény változtat a műszak meghatározásának filozófiáján, és nem a munkavállaló, hanem a munkáltató szempontjából határozza meg a szempontjait. A jelenlegi szabályozás szerint akkor beszélhetünk többműszakos munkaidő-beosztásról, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Júliustól viszont már a munkáltató tevékenysége minősül több műszakosnak, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát.

Vagyis ha például egy üzlet a korábban említett 9-19 óráig terjedő időtartamban, vagyis napi 10 órán keresztül a hét minden napján nyitva tart, akkor a tevékenység nem minősül több műszakosnak, mivel heti viszonylatban csak 70 órás a munkáltató tevékenysége. Ráadásul a pótlék csak akkor jár, ha valaki változó műszakokban dolgozik. Vagyis nem kell műszakpótlékot fizetni annak, akit - például egy hipermarketben - állandó jelleggel az esti órákban vagy éjszaka foglalkoztatnak. Nekik ugyanis most még - függetlenül attól, hogy váltott műszakban vagy állandóan éjjel dolgoznak - jár a 30 százalékos éjszakai pótlék. Emellett pedig további 15 százalékos pótlékot kell fizetni az éjszakai munkavégzésért. Júliustól azonban már csak a 15 százalékos bérpótlékot kell megfizetni azoknak, akik mindig éjjel dolgoznak. Azok is rosszul járhatnak, akik továbbra is kapnak műszakpótlékot. Nekik ugyanis júliustól már nem kell megfizetni ezen felül az éjszakai munkavégézésért járó bérpótlékot.

Hátrányosan érintik a jogszabályváltozások a megszakítás nélküli munkarendben dolgozókat is. Nekik ugyanis jelenleg a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után pedig plusz 10 százalék műszakpótlékot kell fizetni. A jelenleg hatályos szabályok szerint megszakítás nélküli munkarendet lehet megállapítani, ha a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Emellett akkor is lehet ezt a munkarendet alkalmazni, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

A szigorítások a kereskedelemben dolgozó, megközelítően 350 ezer foglalkoztatottat, valamint a megszakítás nélkülimunkarendben dolgozókat (például erőművek, kórházak alkalmazottait) érinthetik a legérzékenyebben - véli Pataky Péter. A délutáni műszakpótlék eltörlése ugyanakkor hátrányosan érintheti például a postákon vagy a gyógyszertárakban dolgozókat is. A szakszervezeti vezető ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az új törvényi rendelkezések nem kötelező érvényűek, attól többféle módon is eltérhetnek a munkáltatók. Pozitív példaként említette, hogy több, külföldi tulajdonban lévő vállalkozásnál sikerült kollektív szerződésben rögzíteni, hogy július elsejétől is a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint fizetik meg a munkáltatók a pótlékokat. Lehetőség van arra is, hogy a munkaszerződésben bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a pótlékot is magába foglaló havi átalányt állapítsanak meg.

Forrás: pénzcentrum.hu

Magyarországon április 21-én rendezték meg első alkalommal a Dolgozz Otthonról Napot. Az akcióhoz több mint száz cég csatlakozott, amelyek közel háromezer munkavállalójuk számára tették lehetővé, hogy a szombati munkanapon otthonukból dolgozzanak.

A Telenor és a Microsoft által szervezett Dolgozz Otthonról Nap alkalmából április 21-ig összesen több mint száz cég regisztrált a kezdeményezés weboldalán. A kisebb-nagyobb vállalkozások mellett nagyvállalatként a Magyar Telekomot is a csatlakozó cégek soraiban üdvözölhették. A regisztrációnál megadott létszám alapján a szervezőkkel együtt így közel háromezer munkavállaló mentesült a munkahelyére való utazás alól, és láthatta el otthonról feladatait a szombati munkanapon.

A kezdeményezés közösségi oldalán hatezernél is több követőt szerzett az alkalmankénti otthonról történő munkavégzést népszerűsítő akció. A Dolgozz Otthonról Nap weboldalán található, a WWF Magyarország szakemberei által jóváhagyott kalkulátor segítségével az érdeklődők ki is számolhatták, mennyi szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg április 21-én.

A Dolgozz Otthonról Nap célja, hogy széles körben megismertesse a rugalmas munkavégzés kultúráját és a jövőben egyre több, elsősorban szellemi munkát adó vállalat teremtse meg munkavállalói számára az otthoni munkavégzés lehetőségét. A szervezők szándéka szerint a Dolgozz Otthonról Napot a jövőben évente legalább egy alkalommal megrendezik.

Az otthoni munkaállomások szépségversenye a kezdeményezéshez kapcsolódva április 27-ig fut a Kreatív Online-on, az eddig beküldött képeket itt és itt lehet megnézni.

Forrás: Kreatív Online

A Perspektíva a Jövőért Alapítvány a kuratórium döntésének megfelelően pályázatot hirdet 10-14 év közötti fiatalok részére Az én édesapám (vagy az én nagypapám címmel) a 2012. évi június 17.-i apák napja alakalmából.A legjobb pályázatokat az alapítvány publikálni és jutalmazni fogja, további részletek a www.perspektivaajovoertalapitvany.hu honlapon tekinthető meg.

A Perspektíva a Jövőért Alapítvány a 2012.06.17.-i Apák napja alkalmából pályázatot hirdet magyarországi 10-14 éves korú fiatalok részére: Az én édesapám vagy az Én nagypapám címmel A családban az apáknak kiemelten fontos és nehéz mintaadó szerepe van.Ma természetesnek tartják, hogy a férfi az erős és biztonságot adhat, ezen túl igyekszik mindent megtenni családja elismertségének, társadalmi státuszának fenntartásáért,- ami a mai nehéz körülmények között nem egyszerű, ezért különösen nagy figyelmet, elismerést érdemel -. A Perspektíva a Jövőért Alapítvány a 2012. 06.17.-i Apák napja alkalmából pályázatot hirdet magyarországi 10-14 éves korú fiatalok részére: Az én édesapám vagy az Én nagypapám címmel. A kiirt pályázatnak három részből kell állni. Az első mellékletben a pályázó adatait és a szülői hozzájárulást kérik a szervezők. A második mellékletben egy felsorolást várnak a pályázó fiataltól, melyben az apa nevének kezdő betűivel kell olyan tulajdonságokat felsorolni a szülővel kapcsolatban, amit a gyermek figyelemreméltónak tart. A harmadik mellékletben egy legalább másfél oldalas fogalmazványt várnak a pályázótól, melyben: A legszebb élményem édesapámmal (nagypapámmal) címen várnak dolgozatot. A pályázat beérkezési határideje: 2012.05.28.(éjfélig), a megküldött munkákat a zsűri 2012.06.15.-ig bírálja el. Az I-III díjazott sportvásárlási utalványban, a további hat nyertes könyvutalvány jutalomban részesül.A pályázattal kapcsolatos részletes tudnivaló és nyomtatvány a www.perspektivaajovoertalapitvany.hu honlapon található.
Kiadó: Perspektíva a Jövőért Alapítvány

Forrás: OS

Csaknem száz cég csatlakozott a Dolgozz Otthonról Naphoz. Szerintük elégedettebb és lojálisabb, aki távmunkában dolgozhat. Vannak azonban veszélyei is az otthoni munkának.

Április 21-én, szombaton van a Dolgozz Otthonról Nap, amelyet a Telenor és a Microsoft kezdeményezett. Csalóka időpontot választottak, ugyanis ez a szombat kivételesen munkanap. A május 1-jei hosszú hétvége miatt dolgozunk (mert a munka ünnepe miatt járó munkaszüneti nap keddre esik, és az azt megelőző hétfői, április 30-ai munkanapot helyezik át).

A rugalmas munkavégzés nemcsak a kreativitást segíti: az otthoni munka motiválja a kollégákat, növeli a lojalitást, és javíthatja a munkavállalói imázst - vélik a Dolgozz Otthonról Nap résztvevői. A céljuk az, hogy a lehető legtöbb hazai - elsősorban szellemi munkást alkalmazó - munkáltató tegye lehetővé az otthoni munkavégzést minél több dolgozója számára. Már csaknem 100 cég igent mondott az otthoni munkára. A Dolgozz Otthonról Naphoz a weben és a Facebookon lehet csatlakozni. A jövőben éves rendszerességgel megrendezik az otthoni munka napját - ígéri a két cég.

Márkaépítéshez elsőrangú

Munkáltatói márkája kialakításakor egyre több vállalat keresi azokat a lehetőségeket, melyek segítik a munka és a magánélet közti megfelelő egyensúly fenntartását. Számos külföldi cégnél már bevált gyakorlat a home office kultúra. Ha a munkatársak esetenként otthonról, nyugodt körülmények között dolgozhatnak, könnyebben mélyülhetnek el a nagy koncentrációt igénylő feladatokban, hatékonyabban, kreatívabban teljesítenek.

A kezdeményező Telenor és Microsoft életének már szerves része, hogy heti egy-egy munkanapon az alkalmazottak otthonról végzik munkájukat, és megspórolják az idő- és energiaigényes utazást. A szervezők célja, hogy felhívják a szellemi alkalmazottak és munkaadóik figyelmét a gyakorlat előnyeire, és hosszú távon a hazai vállaltoknál is elterjedjen az alkalmankénti otthoni munkavégzés kultúrája.

Sok esetben otthon, akár a konyhában ülve születnek a "nagy" gondolatok - mondta Anne Birgitte Kverum, a mobilcég humánerőforrás vezérigazgató-helyettese. A cég a rugalmas munkavégzést ezért mobileszközökkel, távoli hozzáféréssel segíti, így náluk természetes, ha egy kolléga az otthonából kapcsolódik be egy irodai megbeszélésbe. A Telenornál nem az a fontos, hogy hány órát tölt valaki az irodában, hanem, hogy mennyire hatékonyan és milyen minőségben dolgozik. Mindez felelős hozzáállást követel meg a munkavállalótól és bizalmat kíván a munkaadótól. Ez megtérül, hiszen elégedettebbek és motiváltabbak azok a munkavállalók, akiket a munkáltatójuk támogat abban, hogy munka és a magánélet egyensúlyát megteremtsék - tette hozzá a HR-vezető.

A Microsoftnál is van lehetőség az otthoni munkavégzésre. A cég kommunikációs vezetője szerint ehhez a rugalmassághoz nemcsak a fejlett technológia és az eszközök biztosítása szükséges, hanem kulturális változás és szemléletváltás is kell. Növekszik a hatékonyság, az időgazdálkodási készség, illetve kisebb a fluktuáció - mondta Kristóf Judit.

Pozitív és negatív hatása is lehet

Világszerte minden harmadik munkavállaló dolgozna távmunkásként, ha lenne rá lehetősége - derül ki a Reuters News számára készített Ipsos-felmérésből. Európában tízből három ember, Észak-Amerikában a válaszadók negyede kipróbálná. A magyar munkavállalók az átlagoshoz hasonló (37 százalékos) arányban említették, hogy otthonról dolgoznának. A cégvezetők nagyobb része pozitívan ítéli meg a távmunka hatásait - áll a Deloitte egyik korábbi felmérésében. A válaszadók közel fele említette, hogy nőtt a munkavégzés hatékonysága és a dolgozók elégedettsége a távmunka miatt, emellett csökkentek a költségeik. A Deloitte szerint az az alkalmazott általában hatékonyabb, aki a saját idejét menedzselheti. Sőt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő. (Ami környezetvédelmi szempontból is jó hír.)

A CareerBuilder felmérése viszont épp az ellenkező eredményre jutott: a válaszadóknak az a véleménye, hogy azok, akik otthon dolgoznak, kevésbé "termelékenyek". Több mint 5000 embert kérdeztek meg, akik úgy vélték, hogy otthon sok a zavaró tényező - például a házimunka, a gyereknevelés és a főzés. Emellett könnyen elszigetelődhet az, aki nem látja nap mint nap a kollégáit - véli az Ipsos kutatásában résztvevők 60 százaléka. A válaszadók több mint fele úgy véli: ez a fajta foglalkoztatás rontja az előléptetés esélyét, és több családi konfliktust okoz, mert összemossa a határokat munka és magánélet között. Pozitívumként említették viszont, hogy a távmunka a munkaerőpiacon tartja azokat a tehetséges nőket, akik a gyermekvállalás miatt átmenetileg vagy végleg kiesnének onnan, sőt a távmunkában foglalkoztatottakat kevesebb stressz éri.

A távmunkára való átálláshoz egy cégnél alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni "iroda" megfelelő felszerelése, a munkához szükséges körülmények megléte, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú gondolkodás kell. A főnökök leggyakoribb problémája a távmunkával általában az, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a beosztott, akkor nem is dolgozik. Emellett fontos, hogy a dolgozó személyisége is alkalmas legyen a távmunkára. Ugyanis ehhez felelősség, önállóság, munkaszervezési képesség, kreativitás, illetve pontosság kell. (Statisztikákért, adatokért és a távmunka munkajogi szabályozásáért kattintson!)

Forrás: FN24

A Sony ezer marketinges és értékesítő kollégától válik meg Európában, mert a cégstruktúrán belül sokan végzik ugyanazt a munkát.

A Sony ezer marketinges és értékesítő kollégától válik meg Európában, mert a cégstruktúrán belül sokan végzik ugyanazt a munkát - írja a Brand Republic.

A Sony szóvivője elismerte, hogy a jelenleg tartó munkaügyi egyeztetések többségében marketinges munkahelyeket érintenek majd, ugyanis sok esetben túl nagy az átfedés a munkaterületek között. Ezek az átfedések elsősorban a marketinges és sales-es feladatok között húzódnak meg, a b2b, a kutatási és a fejlesztési területeket nem érinti a leépítés.

A Sony marketinges és sales munkaköreit jellemzően három területen töltik be a munkatársak. A regionális, lokális cégeknél, a központi marketingosztályon és a termékmenedzseri területen. A leépítés tíz országot érint, a hír szerint Magyarország nincs benne.

Forrás: Brand Republic/Kreatív Online

Az InformationWeek megjelentette 13 880 szakember megkérdezésén alapuló fizetési kutatását, amelyből kiderült, hogy az átlagos beosztott amerikai IT-szakember 85 ezer dollár alapfizetést vihet haza, amit 5 ezer dollár périmiummal is megfejelenek. A főnökeik pedig átlagosan 108 ezer dollárt és 8 ezer dollár prémiumot kapnak.

A InformationWeek kutatói azt tapasztalták, hogy a szakmában javult a hangulat az IT-karrier kilátásait illetően. De még mindig kis többségben vannak azok, akik a jövőt kevésbé látják biztonságosnak, mint korábban gondolták.

A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest sokkal kevesebben aggódnak az outsourcing miatt, s 75 százalékban nem várják, hogy a munkahelyek külföldre telepítése miatt amerikai IT-állások szűnjenek meg tömegesen. Ennek főleg az az oka, hogy az alsóbb szinteken megmaradó állások már stabilak, a többi esetben pedig az USA vállalatai innovatív projektekre fókuszálnak. Ötből hárman elégedettek a fizetésükkel és általában a munkájukkal, s a maradék is inkább semleges, mint elégedetlen.

Forrás: hvg.hu

Bruttó 900 euró az átlagbér Szlovákiában, a fővárosban, Pozsonyban pedig 1104 euró havonta - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a platy.sk portál felmérésére hivatkozva. Szlovéniában 1532 euró volt a februári bruttó átlagkereset, Magyarországon viszont csak 720-730 eurót kaptak a munkavállalók.

Magyarországon átlagosan 216 568 forint volt a bruttó kereset februárban. A versenyszférában 225 484, a költségvetési szférában pedig 197 413 forint volt az átlagfizetés. A jelenlegi, 300 forint/eurós árfolyammal számolva a nemzetgazdasági átlag 723 euró. Ez nagyjából ugyanannyi, mint amennyit Szlovákia legszegényebb régiójában, az eperjesi kerületben kapnak a munkavállalók.

A platy.sk felmérése szerint északi szomszédunknál havi 900 euró a bruttó átlagbér összege 900 euró, a pozsonyi kerületben ez az összeg eléri az 1 104 eurót (nagyjából 330 ezer forintot). A budapestiek bruttó átlagfizetése 2011-ben 271 ezer forint volt. Szlovákia nagyszombati régiójában átlagosan 827 eurót keresnek a munkavállalók. A harmadik legmagasabb átlagbért a trencséni kerület lakói tudhatják magukénak, itt ez az összeg 815 euró. A legalacsonyabb átlagos keresetet (729 eurót) az eperjesi térségben mutatta ki a felmérés.

Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében mért átlagkereset is 630 euróra (189 ezer forint) rúg. Ebben a végzettség szerinti szegmensben a legkevesebbet, 550 eurót (165 ezer forintot) a nyitrai kerületben munkát vállalók keresik. Összehasonlításképpen: Magyarországon a szociális ellátásban dolgozó, szellemi tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete februárban 145 ezer forint volt.

Mennyi marad a bruttóból?

Szlovákiában jelenleg egységesen 19 százalékos a személyi jövedelemadó teher. Ugyan Magyarországon az adókulcs 16 százalék, de évi 2 millió 424 ezer forint fölött már a bruttó bér 1,27 százaléka után kell megfizetni az adót, így valójában nálunk kétféle mértékű, 16, illetve 20,32 százalékos az adókulcs. Így összességében valamelyest kevesebbet von el az állam ezen a jogcímen, mint északi szomszédunknál.

Az egészségbiztosítási járulék 14 százalék, amelyből 10 százalékot a foglalkoztató fizet, vagyis 4 százalék levonás terheli a dolgozó munkabérét. Magyarországon 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetniük a dolgozóknak. A nyugdíjjárulék Szlovákiában 6,4, Magyarországon pedig 10 százalék.

Nem bírja az egykulcsos adót a szlovák költségvetés

Szlovákia lebontja az egykulcsos személyi jövedelemadó és társasági adó rendszert, hogy a gazdag szlovákok és a vállalatok nagyobb részt vállaljanak a pénzügyi konszolidáció terheiből - szögezte le a március 10-ei előrehozott választásokat megelőző napon Robert Fico, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke. A párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok több mint 44 százalékát szerezte meg. (A második helyen végzett Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) kevesebb, mint 9 százalékot kapott.) Fico ugyan nem ért el többséget, ennek ellenére egyedül alakít kormányt.
A Mikulá¹ Dzurindát váltó új kormányfő azt tervezi, hogy 19 százalékról 25 százalékra emelni az évi több mint 33 ezer euró (9,6 millió forint) jövedelemmel rendelkező szlovákok személyi jövedelemadóját. Szlovákiában 2004-ben, a második Dzurinda-kormány idején vezették be az egykulcsos, 19 százalékos adót, s ugyanekkora mértékben határozták meg az általános forgalmi adót, valamint a társasági adót is.
Robert Fico már a bevezetésekor és azóta is többször ostorozta az egykulcsos adórendszert, elsősorban arra hivatkozva, hogy az igazságtalan előnyhöz juttatja a gazdagokat. Azóta rendszeresen hangsúlyozta a progresszív adózás szükségességét. Az előző Fico-vezette kormány 2007-ben bevezette az úgynevezett "milliomos-adót" az adóalap adómentes részének fokozatos csökkentése formájában. Az adómentes rész nagyjából havi 1800 eurós bevételtől kezdve fokozatosan csökken. Annak, akinek például havi 3 ezer eurónál nagyobb a bevétele, egyáltalán nem csökken az adóalapja adómentes résszel.
Az új szlovák kormányfő 22 százalékra növelné a mostani 19 százalékról az évi 30 millió eurót (9 milliárd forintot) meghaladó profitot termelő cégek társasági adóját. Fico a bankszektor adózását sem hagyná változatlanul. Azt mondta, hogy ha az ágazat rekordprofitra tett szert, akkor rekordadót kell fizetnie. A szlovák bankágazat adózott eredménye 34 százalékkal nőtt tavaly. Szlovákia korábban 0,4 százalékos speciális bankadót vetett ki a kereskedelmi bankoknál elhelyezett vállalati betétekre, ami komoly bírálatot váltott ki a bankok részéről. A Robet Fico vezette Smer ezt az adót 0,7 százalékra emelné.

És akikre még jobban irigykedhetünk

Még jobban elhúz tőlünk Szlovénia, ahol februárban 1532 euró volt az átlagkereset, a nettó pedig 988 euró (296 ezer forint). Ennek alig több mint a felét, átlagosan 467 eurót (140 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók. ez nominális értékben 1,1 százalékos csökkenés a januári átlagkeresetekhez képest - közölte kedden a Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala.

A feldolgozóiparban nettó 922 euró az átlag. A legmagasabb átlagkeresetet, nettó 1356 euró, a biztosítóknál és a pénzügyi szektorban volt februárban. Ezzel szemben Magyarországon csak havi 940 eurót (282 ezer forintot) vághatnak zsebre a pénzügyi szolgáltatást végzők. A távhő-, a gáz- és áramszolgáltatóknál az átlag nettó 1291 euró volt. Legkevesebbet az egyéb ágazatok dolgozói és a vendéglátósok kerestek, havi nettó 734 eurót (220 ezer forintot).

Magyarországon a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók februárban átlagosan 93 ezer forint nettó fizetést kaptak. Más kérdés, hogy az ágazatban elterjedt a minimálbérért plusz a borravalóért történő foglalkoztatás. Azt viszont teljes homály fedi, hogy a borravalóból mennyi marad a dolgozók zsebében, mivel nem lehet kimutatni, mennyit adóznak belőle.

forrás: pénzcentrum.hu

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat indul az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében májusban.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a pályázat keretösszege csaknem 7 milliárd forint, amellyel 1.600 új vállalkozás létrejöttét kívánják segíteni.

Szintén az önfoglalkoztatást segítendő már nyitva van az a pályázat, amelynek keretében maximum 3 millió forint tőkejuttatás nyerhető el vállalkozás indítására. Ennek több mint egymilliárd forintos forrását a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítják - ismertette Czomba Sándor.

Az államtitkár az NFA forrásaiból megvalósuló pályázat kapcsán ismertette, hogy támogatás azoknak nyújtható, akik legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, vagy rehabilitációs járadékban részesülnek, vagy akik az önfoglalkoztatást egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként oldják meg.

A nyertesek 3 millió forintig visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő kamatmentes tőkejuttatást nyerhetnek el. Maximum 2 millió forintig vissza nem térítendő a támogatás, és lehetőség van 20 százalék előleg folyósítására. Hozzátette, hogy korábban több kiemelkedő vállalkozói ötlet halt el előleg hiányában, illetve amiatt, hogy utófinanszírozottak voltak a pályázatok. Példaként említette, hogy 3 millió forint támogatási összeghez ténylegesen 5-6 millió forintra volt szükség a megkövetelt fedezet miatt.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a 120-150 százalékos fedezet helyett a már nyitva lévő pályázatnál a valamennyi bankszámlára szóló inkasszó is elegendő biztosítékként. A pályázatokat a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes munkaügyi központokhoz lehet benyújtani.

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázatról az államtitkár elmondta: annak alapvető célja a 18 és 35 év közötti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező, új egyéni vagy mikro vállalkozást indítani tervező fiatalok segítése.

A program két pályázati részből áll. Az első részben zajlik a fiatalok felkészítése, amely májustól fél évig tart, és 2 milliárd forintból valósul meg. A részletekről Czomba Sándor elmondta: vállalkozásindítással, vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatást végző szervezetek vagy konzorciumok pályázhatnak, amelyek - nyertes pályázat esetén - toborozzák az életképes ötletekkel rendelkező fiatal vállalkozókat. Ezen szervezetek feladata, hogy tanácsadást, képzést, felkészítést nyújtanak a leendő vállalkozóknak, és segítenek az üzleti terv elkészítésében, valamint azt jóvá is hagyják és értékelik.

A második szakaszban a jóváhagyott üzleti tervvel rendelkező fiatalok pályázhatnak; itt a támogatási összeget automatikusan lehet igényelni. A maximális támogatás egyénenként 3, társaságonként 6 millió forint - mondta el az államtitkár. Ezeket a második körös pályázatokat a tervel szerint 2012. december elsejétől lehet benyújtani, a pályázati keretösszeg itt 4,94 milliárd forint.

Czomba Sándor elmondta, hogy Magyarországon a mikro-, kis- és középvállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak háromnegyedének biztosítanak munkát. A több mint 682.000 vállalkozás körülbelül 2 millió munkavállalót foglalkoztat.

Forrás: pénzcentrum.hu