Csökkent a jövedelmük, veszélybe került a munkájuk, elvehetik a nyugdíjukat, elvesztették a biztonságukat. A munka ünnepén megnéztük, kiket ért hátrány a kormányzat intézkedései miatt.

Új a Munka törvénykönyve, a köznevelési törvény, más jogszabályokkal megszüntették a korhatár előtti nyugdíjakat, lecsökkentették a munkanélküli járadék folyósítási idejét és a szociális segély összegét. Az adóváltozások miatt csökkent a nettó bér, amelyet nem minden munkaadó tudott kompenzálni, a közösségi közlekedés átalakítása pedig munkahelyeket veszélyeztethet. Az első és a második Széll Kálmán Tervben is szó esik a munkavállalókról.

Nagyon nehéznek ígérkezik a 2012-es év a munkavállalóknak. Különösen nehéz helyzet előtt állnak mindazok, akik alacsonyabb jövedelmezőségű ágazatokban dolgoznak. A munkavállalók legalább 80-85 százaléka rosszabbul jár az adóváltozások miatt, és az sem biztos, hogy a magasabb keresetűek reálbére szinten marad - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke egy rendezvényen. A dolgozóknak rá kell ébredniük, hogy új értéket nélkülük egyik vállalkozás sem tud felmutatni. A tapasztalat szerint azonban a munkavállalók lehajtott fejű, ideges emberek, elemi félelem él bennük, hogy elveszíthetik munkahelyeiket - hívta fel a figyelmet.

Együtt tiltakoznak a szakszervezetek

Május 1-jén közös tüntetést szervez Budapesten négy szakszervezeti szövetség. Az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az MSZOSZ és a SZEF biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követel. A Városligeti fasorból indul el a menet délelőtt 10 órakor, a Ligetben a Napozóréten lesz a nagygyűlés.

Kevesebb lett a nettó bér

A 16 százalékos szja be-, és az adójóváírás kivezetése miatt a 216 ezer forint alatt keresők nettója csökken. Az FN24-nek név nélkül nyilatkozó fiatal tanárnő elmondta: két magániskolában is tanít, mindkét helyen négyórás állása van. Egyik intézmény sem tudta év elején a béremelést és bérkompenzációt kigazdálkodni, így nettó bére 30 ezer forinttal csökkent. Az egyik helyen az a pletyka terjed: lehetséges, hogy leépítés lesz. A megmaradók között osztják szét a tanórákat - valószínűleg kicsivel több pénzért, de persze a fizetés nem arányosan nő az elvégzendő munkával.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy felmérést készített év elején. Abból kiderült: sok cégnek már a minimálbér és a garantált bérminimum 93 ezer, illetve 108 ezer forintra való emelése is nagy nehézséget okozott. A könnyűiparban, a turizmusban, a kereskedelemben és a vendéglátásban jelentett nagy érvágást, ezért több munkaadó fejében megfordult a létszámcsökkentés. Néhány napja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a közrádióban azt mondta: bérkompenzáció nélkül gyorsabban is nőhetett volna a foglalkoztatás.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a közszférában az adó- és járulékváltozások miatti nettóbér-csökkenés hatását a teljes munkaidősök 59 százaléka megérezte volna. A köz dolgozói átlagosan 10 700 forint bérkompenzációt kaptak. A nonprofit szervezeteknél a munkások 8 százalékának csökkent volna a bére, ezért átlagosan 10 600 forint járt nekik. A versenyszféra vállalkozásairól nincs ilyen adat.

Munkanélkülieket mozgósítanak

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége a progresszív adózás visszaállítását tartja szükségesnek. Borsik János elnök szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó igazságtalan, nem váltotta be a reményeket. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) is többkulcsos adórendszert követel, ezért a zászlója alá hívta május 1-jére a munkanélkülieket is, függetlenül attól, korábban milyen ágazatban dolgoztak. Székely Tamás elnök úgy véli, a Széll Kálmán terv 2.0-ás változatának hatására tovább szűkülnek a munkalehetőségek, nő a munkanélküliség, az újabb terhek a fejleszteni készülő vállalkozások maradék beruházási kedvét is elveszik.

A munkanélküli járadék folyósítási idejét lecsökkentették, és ha valaki "kifut az időből", akkor közmunkára rendelik, havi 47 ezer nettóért (amiből Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint meg lehet élni). Ha az állástalan ezt visszautasítja, vagy nincs rendben a lakhelye, a 28 500-ról 22 800 forintra csökkentett foglalkoztatást helyettesítő támogatást is elveszíti.

Székely szerint a munkából kirekesztett embereket magukra hagyta a hatalom, a szakszervezet azért mozgósítja most őket is, hogy jogaik kiharcolására, s a kormány által beígért munkahelyek kikényszerítésére ösztönözze őket. A VDSZ kiáll a munkahelyekért harcolók mellett, támogatná egy munkanélküli érdekképviselet létrehozását.

Az új Munka törvénykönyve szerint csak meghatározott számú szakszervezeti tisztségviselő kaphat a törvény által munkajogi védelmet, és az üzemi tanácsok munkájában közvetlenül nem vehetnek részt. A fegyveres-, rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervezeteknél a dolgozók csak korlátozottan szervezkedhetnek.

A köz szolgálói szívesen tárgyalnának

Elfogadhatatlan, hogy a közszféra dolgozóit és érdekvédelmi szervezeteiket diszkriminálják és korlátozza több már életbe lépett, illetve folyamatban lévő jogszabály - írta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levelében. Egyeztetésre hívja a kormányfőt, tárgyalni szeretnének.

Példa nélküli, hogy a közszolgálatból elbocsátottak 20-25 százaléka szakszervezeti tisztségviselő volt - mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a SZEF alelnöke. Diszkriminatív a bérkompenzáció, kevesebb pénzt kapnak azok a kétgyermekes családok, ahol az egyik szülő a magánszektorban dolgozik. A Széll Kálmán Terv 2.0 szerint a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb keresetű közszolgák fizetése nem emelkedik (bérbefagyasztás), a nettó keresetük változatlanságát az állam a kompenzációs rendszeren keresztül garantálja.

A közszolgák elbocsátását ugyan már meg kell indokolni (alkotmányellenes volt az indoklás nélküli felmondás), ám olyan indokkal is elküldhetik a köztisztviselőket és a kormánytisztviselőket, ha a munkáltató méltatlanságra vagy bizalomvesztésre hivatkozik - mondta Fehér József az FN24-nek.

A tanárok nem tudják, mi lesz

Az önkormányzati törvény államosítja az iskolákat. Ennek kapcsán Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elmondta: nem lehet tudni, az iskolák államosítása pontosan miként zajlik majd, és félő, hogy a tanárok úgy mennek el a nyári szünetre: nem tudják, milyen változásokra számíthatnak az új tanév kezdetétől. Eddig az önkormányzat döntött sok kérdésben: az osztályok, csoportok számáról, a pedagógus-álláshelyek betöltéséről, az intézményvezetői kinevezésekről és a pedagógusok munkájának ellenőrzéséről is.

Az új köznevelési törvény tartalmazza a pedagógus-életpálya modell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe, de a Széll Kálmán Terv 2.0 szerint csúszhat a bevezetése (Ennek Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nem igazán örült). Az életpálya modellben - némi béremelés mellett - az szerepel, hogy a pedagógusok a heti teljes munkaidejüknek a 80 százalékával, azaz 32 órával az intézményvezető rendelkezik. A korábbi szabályozás a kötelező 22 tanóra mellé plusz hatot engedélyezett, vagyis maximum 28 órája lehetett egy tanárnak, s ezt túlóraként ki is fizették neki (18 órát fordíthatott például felkészülésre, iskolán kívüli feladatokra). Az új törvény szerint viszont 26 órát kell kötelezően letanítaniuk, és ezen felül szakkörök, helyettesítések megtartására is kötelezhetik őket. Összesen 8 órát tölthetnek az órákra való felkészüléssel.

A vasutasoknál és az orvosoknál is érik a sztájk

A béremelés részleges volt az egészségügyben: valamennyi háziorvost, házi gyermekorvost, az alapellátásban közfinanszírozottan tevékenykedő fogorvosokat, valamint az alkalmazásukban álló szakdolgozói kart (hozzávetőleg mintegy 30 ezer embert) kihagytak belőle. Az orvosok elégedetlenek, sztrájkbizottságot hoztak létre, ám a sztrájktörvény miatt nincs lehetőségük valódi munkabeszüntetésre: biztosítaniuk kell a kötelezően elégséges szolgáltatást.

A sztrájktörvény szigorítása kapcsán felmerült, hogy a néhány évvel ezelőtt indult gördülő vasutassztrájk miatt tette meg ezt a lépést a kormány. Most is esélyes egy munkabeszüntetés, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) ugyanis a járatritkítások miatt kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, a tárgyalások azonban nem vezettek eddig eredményre. Április 15-től ugyanis naponta összesen mintegy 410 vonat és 30 autóbusz nem közlekedik, emiatt akár elbocsátások is lehetnek.

Visszaterelik a munkaerőpiacra a korhatár előtti nyugdíjasokat

Húsba vágóan érintette több szakma képviselőjét is a nyugdíjrendszer átalakítása. Tavaly nyáron szavazta meg az Országgyűlés, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjazott - korengedményes, korkedvezményes vagy épp rokkantnyugdíjasok - ellátása egyes esetekben csökkenthető, és szociális ellátássá alakítható, ha pedig munkaképesnek ítélik őket, akkor megszüntethető. A kormány korábban arról beszélt, hogy kizárólag a rendvédelmisek szolgálati nyugdíja szűnik meg, végül egyetlen előre hozott nyugdíjnak sem kegyelmeztek (kivéve a nők 40 év munka után járó nyugdíjat, amelyet már a mostani kormány talált ki). A nyugdíjrendszer átalakítása komoly tiltakozáshullámot váltott ki, eredménye viszont nem igazán volt.

A VDSZ szerint a döntéshozóknak gőzük sincs a lényegről, rendszeresen keverik a korengedmény és a korkedvezmény fogalmát, s fogalmuk sincs arról, kik kaptak és kiknek jártak volna ezek - mondta Székely Tamás elnök. A korengedményes nyugdíj ugyanis nem költségvetési kérdés volt, annak minden anyagi vonzata a munkáltatót terhelte, minden idő előtti nyugdíjas után be kellett fizetnie a hátralévő évekre jutó járulékot. A korkedvezmény pedig egyes szakmák képviselőinek járt, például a veszélyes munkát végzőknek, illetve a katonáknak, tűzoltóknak vagy rendőröknek. Az idén január elsején hatályba lépett törvény értelmében senki nem mehet idő előtt nyugdíjba, a szolgálati nyugdíjasok járandóságban részesülnek, amelyet a költségvetés áll, nem a nyugdíjkassza. Akit közülük feketemunkán érnek a munkaügyi ellenőrök, attól megvonják az ellátást, és büntetésként legfeljebb egy évi járandóságát kell megfizetnie.

A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata is hamarosan elkezdődik, a kormány az első Széll Kálmán Tervben megfogalmazta: 88 milliárd forintot takarítana meg a rokkantnyugdíjakon.

Forrás: FN24

Óriási mértékben csökkenhet a keresete júliustól a több műszakban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó, több százezer munkavállalónak. A második félévtől hatályos új Munka törvénykönyve ugyanis jelentősen átszabja a jelenleg érvényes pótlékfizetési rendszert. Ugyanakkor a törvény nem zárja ki, hogy a munkáltatók továbbra is fenntartsák a jelenleg működő pótlékrendszert, erről azonban - szakszervezeti tapasztalatok szerint - egyelőre csak néhány külföldi tulajdonú vállalkozással sikerült megállapodniuk a munkavállalóknak.

Július 1-jén lép hatályba az új Munka törvénykönyve, amelyben az egyik legnagyobb változás a különféle jogcímen járó pótlékokra vonatkozó rendelkezések átalakítása. Az egyik legfontosabb szigorítás, hogy megszűnik a délutáni (14 órától 22 óráig tartó) műszakban kötelezően biztosítandó műszakpótlék. A jelenlegi szabályok szerint a személyi alapbér 15 százalékának megfelelő pótlékot kell az érintett munkavállalóknak fizetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly júliusban még azt javasolta, hogy a 30 százalékos éjszakai műszakpótlék is szűnjön meg. Végül öszvérmegoldás született: júliustól a 18 és 6 óra közötti munkavégzésért egységesen 30 százalékos pótlék jár. Vagyis azoknak a helyzete lényegében nem változik, akiknek a délutáni műszakjuk 14 órától 22 óráig tart, mivel fele annyi időtartamra ugyan, de dupla annyi pótlékot kapnak, mint most.

Az intézkedés viszont hátrányosan érinti az úgynevezett "ölelkező" műszakban - jellemzően a kereskedelemben - foglalkoztatott munkavállalókat, akik például 9-19 óráig dolgoznak - mondta el a Pénzcentrum.hu kérdésére Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Ebben az esetben - bírósági döntések nyomán - a 14 óra utáni időszakra műszakpótlékot kellett fizetniük a munkáltatóknak. "Ölelkező" műszakban történő munkavégzést többműszakos munkarendnek minősítette a felügyelőség, és műszakpótlék megfizetésére kötelezte a munkáltatót. A törvénymódosítás után viszont az említett dolgozóknak egyáltalán nem jár pótlék annak ellenére, hogy egy órával meghaladja a munkaidejük a műszakpótlékra meghatározott 18 órát.

A július elsejétől életbe lépő újfajta műszakpótlék ugyanis csak azoknak a munkavállalóknak jár majd, akiket több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatnak, ráadásul rendszeresen változik a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdetének időpontja. Az új törvény változtat a műszak meghatározásának filozófiáján, és nem a munkavállaló, hanem a munkáltató szempontjából határozza meg a szempontjait. A jelenlegi szabályozás szerint akkor beszélhetünk többműszakos munkaidő-beosztásról, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Júliustól viszont már a munkáltató tevékenysége minősül több műszakosnak, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát.

Vagyis ha például egy üzlet a korábban említett 9-19 óráig terjedő időtartamban, vagyis napi 10 órán keresztül a hét minden napján nyitva tart, akkor a tevékenység nem minősül több műszakosnak, mivel heti viszonylatban csak 70 órás a munkáltató tevékenysége. Ráadásul a pótlék csak akkor jár, ha valaki változó műszakokban dolgozik. Vagyis nem kell műszakpótlékot fizetni annak, akit - például egy hipermarketben - állandó jelleggel az esti órákban vagy éjszaka foglalkoztatnak. Nekik ugyanis most még - függetlenül attól, hogy váltott műszakban vagy állandóan éjjel dolgoznak - jár a 30 százalékos éjszakai pótlék. Emellett pedig további 15 százalékos pótlékot kell fizetni az éjszakai munkavégzésért. Júliustól azonban már csak a 15 százalékos bérpótlékot kell megfizetni azoknak, akik mindig éjjel dolgoznak. Azok is rosszul járhatnak, akik továbbra is kapnak műszakpótlékot. Nekik ugyanis júliustól már nem kell megfizetni ezen felül az éjszakai munkavégézésért járó bérpótlékot.

Hátrányosan érintik a jogszabályváltozások a megszakítás nélküli munkarendben dolgozókat is. Nekik ugyanis jelenleg a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után pedig plusz 10 százalék műszakpótlékot kell fizetni. A jelenleg hatályos szabályok szerint megszakítás nélküli munkarendet lehet megállapítani, ha a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Emellett akkor is lehet ezt a munkarendet alkalmazni, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

A szigorítások a kereskedelemben dolgozó, megközelítően 350 ezer foglalkoztatottat, valamint a megszakítás nélkülimunkarendben dolgozókat (például erőművek, kórházak alkalmazottait) érinthetik a legérzékenyebben - véli Pataky Péter. A délutáni műszakpótlék eltörlése ugyanakkor hátrányosan érintheti például a postákon vagy a gyógyszertárakban dolgozókat is. A szakszervezeti vezető ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az új törvényi rendelkezések nem kötelező érvényűek, attól többféle módon is eltérhetnek a munkáltatók. Pozitív példaként említette, hogy több, külföldi tulajdonban lévő vállalkozásnál sikerült kollektív szerződésben rögzíteni, hogy július elsejétől is a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint fizetik meg a munkáltatók a pótlékokat. Lehetőség van arra is, hogy a munkaszerződésben bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a pótlékot is magába foglaló havi átalányt állapítsanak meg.

Forrás: pénzcentrum.hu

Magyarországon április 21-én rendezték meg első alkalommal a Dolgozz Otthonról Napot. Az akcióhoz több mint száz cég csatlakozott, amelyek közel háromezer munkavállalójuk számára tették lehetővé, hogy a szombati munkanapon otthonukból dolgozzanak.

A Telenor és a Microsoft által szervezett Dolgozz Otthonról Nap alkalmából április 21-ig összesen több mint száz cég regisztrált a kezdeményezés weboldalán. A kisebb-nagyobb vállalkozások mellett nagyvállalatként a Magyar Telekomot is a csatlakozó cégek soraiban üdvözölhették. A regisztrációnál megadott létszám alapján a szervezőkkel együtt így közel háromezer munkavállaló mentesült a munkahelyére való utazás alól, és láthatta el otthonról feladatait a szombati munkanapon.

A kezdeményezés közösségi oldalán hatezernél is több követőt szerzett az alkalmankénti otthonról történő munkavégzést népszerűsítő akció. A Dolgozz Otthonról Nap weboldalán található, a WWF Magyarország szakemberei által jóváhagyott kalkulátor segítségével az érdeklődők ki is számolhatták, mennyi szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg április 21-én.

A Dolgozz Otthonról Nap célja, hogy széles körben megismertesse a rugalmas munkavégzés kultúráját és a jövőben egyre több, elsősorban szellemi munkát adó vállalat teremtse meg munkavállalói számára az otthoni munkavégzés lehetőségét. A szervezők szándéka szerint a Dolgozz Otthonról Napot a jövőben évente legalább egy alkalommal megrendezik.

Az otthoni munkaállomások szépségversenye a kezdeményezéshez kapcsolódva április 27-ig fut a Kreatív Online-on, az eddig beküldött képeket itt és itt lehet megnézni.

Forrás: Kreatív Online

A Perspektíva a Jövőért Alapítvány a kuratórium döntésének megfelelően pályázatot hirdet 10-14 év közötti fiatalok részére Az én édesapám (vagy az én nagypapám címmel) a 2012. évi június 17.-i apák napja alakalmából.A legjobb pályázatokat az alapítvány publikálni és jutalmazni fogja, további részletek a www.perspektivaajovoertalapitvany.hu honlapon tekinthető meg.

A Perspektíva a Jövőért Alapítvány a 2012.06.17.-i Apák napja alkalmából pályázatot hirdet magyarországi 10-14 éves korú fiatalok részére: Az én édesapám vagy az Én nagypapám címmel A családban az apáknak kiemelten fontos és nehéz mintaadó szerepe van.Ma természetesnek tartják, hogy a férfi az erős és biztonságot adhat, ezen túl igyekszik mindent megtenni családja elismertségének, társadalmi státuszának fenntartásáért,- ami a mai nehéz körülmények között nem egyszerű, ezért különösen nagy figyelmet, elismerést érdemel -. A Perspektíva a Jövőért Alapítvány a 2012. 06.17.-i Apák napja alkalmából pályázatot hirdet magyarországi 10-14 éves korú fiatalok részére: Az én édesapám vagy az Én nagypapám címmel. A kiirt pályázatnak három részből kell állni. Az első mellékletben a pályázó adatait és a szülői hozzájárulást kérik a szervezők. A második mellékletben egy felsorolást várnak a pályázó fiataltól, melyben az apa nevének kezdő betűivel kell olyan tulajdonságokat felsorolni a szülővel kapcsolatban, amit a gyermek figyelemreméltónak tart. A harmadik mellékletben egy legalább másfél oldalas fogalmazványt várnak a pályázótól, melyben: A legszebb élményem édesapámmal (nagypapámmal) címen várnak dolgozatot. A pályázat beérkezési határideje: 2012.05.28.(éjfélig), a megküldött munkákat a zsűri 2012.06.15.-ig bírálja el. Az I-III díjazott sportvásárlási utalványban, a további hat nyertes könyvutalvány jutalomban részesül.A pályázattal kapcsolatos részletes tudnivaló és nyomtatvány a www.perspektivaajovoertalapitvany.hu honlapon található.
Kiadó: Perspektíva a Jövőért Alapítvány

Forrás: OS

Csaknem száz cég csatlakozott a Dolgozz Otthonról Naphoz. Szerintük elégedettebb és lojálisabb, aki távmunkában dolgozhat. Vannak azonban veszélyei is az otthoni munkának.

Április 21-én, szombaton van a Dolgozz Otthonról Nap, amelyet a Telenor és a Microsoft kezdeményezett. Csalóka időpontot választottak, ugyanis ez a szombat kivételesen munkanap. A május 1-jei hosszú hétvége miatt dolgozunk (mert a munka ünnepe miatt járó munkaszüneti nap keddre esik, és az azt megelőző hétfői, április 30-ai munkanapot helyezik át).

A rugalmas munkavégzés nemcsak a kreativitást segíti: az otthoni munka motiválja a kollégákat, növeli a lojalitást, és javíthatja a munkavállalói imázst - vélik a Dolgozz Otthonról Nap résztvevői. A céljuk az, hogy a lehető legtöbb hazai - elsősorban szellemi munkást alkalmazó - munkáltató tegye lehetővé az otthoni munkavégzést minél több dolgozója számára. Már csaknem 100 cég igent mondott az otthoni munkára. A Dolgozz Otthonról Naphoz a weben és a Facebookon lehet csatlakozni. A jövőben éves rendszerességgel megrendezik az otthoni munka napját - ígéri a két cég.

Márkaépítéshez elsőrangú

Munkáltatói márkája kialakításakor egyre több vállalat keresi azokat a lehetőségeket, melyek segítik a munka és a magánélet közti megfelelő egyensúly fenntartását. Számos külföldi cégnél már bevált gyakorlat a home office kultúra. Ha a munkatársak esetenként otthonról, nyugodt körülmények között dolgozhatnak, könnyebben mélyülhetnek el a nagy koncentrációt igénylő feladatokban, hatékonyabban, kreatívabban teljesítenek.

A kezdeményező Telenor és Microsoft életének már szerves része, hogy heti egy-egy munkanapon az alkalmazottak otthonról végzik munkájukat, és megspórolják az idő- és energiaigényes utazást. A szervezők célja, hogy felhívják a szellemi alkalmazottak és munkaadóik figyelmét a gyakorlat előnyeire, és hosszú távon a hazai vállaltoknál is elterjedjen az alkalmankénti otthoni munkavégzés kultúrája.

Sok esetben otthon, akár a konyhában ülve születnek a "nagy" gondolatok - mondta Anne Birgitte Kverum, a mobilcég humánerőforrás vezérigazgató-helyettese. A cég a rugalmas munkavégzést ezért mobileszközökkel, távoli hozzáféréssel segíti, így náluk természetes, ha egy kolléga az otthonából kapcsolódik be egy irodai megbeszélésbe. A Telenornál nem az a fontos, hogy hány órát tölt valaki az irodában, hanem, hogy mennyire hatékonyan és milyen minőségben dolgozik. Mindez felelős hozzáállást követel meg a munkavállalótól és bizalmat kíván a munkaadótól. Ez megtérül, hiszen elégedettebbek és motiváltabbak azok a munkavállalók, akiket a munkáltatójuk támogat abban, hogy munka és a magánélet egyensúlyát megteremtsék - tette hozzá a HR-vezető.

A Microsoftnál is van lehetőség az otthoni munkavégzésre. A cég kommunikációs vezetője szerint ehhez a rugalmassághoz nemcsak a fejlett technológia és az eszközök biztosítása szükséges, hanem kulturális változás és szemléletváltás is kell. Növekszik a hatékonyság, az időgazdálkodási készség, illetve kisebb a fluktuáció - mondta Kristóf Judit.

Pozitív és negatív hatása is lehet

Világszerte minden harmadik munkavállaló dolgozna távmunkásként, ha lenne rá lehetősége - derül ki a Reuters News számára készített Ipsos-felmérésből. Európában tízből három ember, Észak-Amerikában a válaszadók negyede kipróbálná. A magyar munkavállalók az átlagoshoz hasonló (37 százalékos) arányban említették, hogy otthonról dolgoznának. A cégvezetők nagyobb része pozitívan ítéli meg a távmunka hatásait - áll a Deloitte egyik korábbi felmérésében. A válaszadók közel fele említette, hogy nőtt a munkavégzés hatékonysága és a dolgozók elégedettsége a távmunka miatt, emellett csökkentek a költségeik. A Deloitte szerint az az alkalmazott általában hatékonyabb, aki a saját idejét menedzselheti. Sőt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő. (Ami környezetvédelmi szempontból is jó hír.)

A CareerBuilder felmérése viszont épp az ellenkező eredményre jutott: a válaszadóknak az a véleménye, hogy azok, akik otthon dolgoznak, kevésbé "termelékenyek". Több mint 5000 embert kérdeztek meg, akik úgy vélték, hogy otthon sok a zavaró tényező - például a házimunka, a gyereknevelés és a főzés. Emellett könnyen elszigetelődhet az, aki nem látja nap mint nap a kollégáit - véli az Ipsos kutatásában résztvevők 60 százaléka. A válaszadók több mint fele úgy véli: ez a fajta foglalkoztatás rontja az előléptetés esélyét, és több családi konfliktust okoz, mert összemossa a határokat munka és magánélet között. Pozitívumként említették viszont, hogy a távmunka a munkaerőpiacon tartja azokat a tehetséges nőket, akik a gyermekvállalás miatt átmenetileg vagy végleg kiesnének onnan, sőt a távmunkában foglalkoztatottakat kevesebb stressz éri.

A távmunkára való átálláshoz egy cégnél alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni "iroda" megfelelő felszerelése, a munkához szükséges körülmények megléte, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú gondolkodás kell. A főnökök leggyakoribb problémája a távmunkával általában az, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a beosztott, akkor nem is dolgozik. Emellett fontos, hogy a dolgozó személyisége is alkalmas legyen a távmunkára. Ugyanis ehhez felelősség, önállóság, munkaszervezési képesség, kreativitás, illetve pontosság kell. (Statisztikákért, adatokért és a távmunka munkajogi szabályozásáért kattintson!)

Forrás: FN24

A Sony ezer marketinges és értékesítő kollégától válik meg Európában, mert a cégstruktúrán belül sokan végzik ugyanazt a munkát.

A Sony ezer marketinges és értékesítő kollégától válik meg Európában, mert a cégstruktúrán belül sokan végzik ugyanazt a munkát - írja a Brand Republic.

A Sony szóvivője elismerte, hogy a jelenleg tartó munkaügyi egyeztetések többségében marketinges munkahelyeket érintenek majd, ugyanis sok esetben túl nagy az átfedés a munkaterületek között. Ezek az átfedések elsősorban a marketinges és sales-es feladatok között húzódnak meg, a b2b, a kutatási és a fejlesztési területeket nem érinti a leépítés.

A Sony marketinges és sales munkaköreit jellemzően három területen töltik be a munkatársak. A regionális, lokális cégeknél, a központi marketingosztályon és a termékmenedzseri területen. A leépítés tíz országot érint, a hír szerint Magyarország nincs benne.

Forrás: Brand Republic/Kreatív Online

Az InformationWeek megjelentette 13 880 szakember megkérdezésén alapuló fizetési kutatását, amelyből kiderült, hogy az átlagos beosztott amerikai IT-szakember 85 ezer dollár alapfizetést vihet haza, amit 5 ezer dollár périmiummal is megfejelenek. A főnökeik pedig átlagosan 108 ezer dollárt és 8 ezer dollár prémiumot kapnak.

A InformationWeek kutatói azt tapasztalták, hogy a szakmában javult a hangulat az IT-karrier kilátásait illetően. De még mindig kis többségben vannak azok, akik a jövőt kevésbé látják biztonságosnak, mint korábban gondolták.

A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest sokkal kevesebben aggódnak az outsourcing miatt, s 75 százalékban nem várják, hogy a munkahelyek külföldre telepítése miatt amerikai IT-állások szűnjenek meg tömegesen. Ennek főleg az az oka, hogy az alsóbb szinteken megmaradó állások már stabilak, a többi esetben pedig az USA vállalatai innovatív projektekre fókuszálnak. Ötből hárman elégedettek a fizetésükkel és általában a munkájukkal, s a maradék is inkább semleges, mint elégedetlen.

Forrás: hvg.hu

Bruttó 900 euró az átlagbér Szlovákiában, a fővárosban, Pozsonyban pedig 1104 euró havonta - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a platy.sk portál felmérésére hivatkozva. Szlovéniában 1532 euró volt a februári bruttó átlagkereset, Magyarországon viszont csak 720-730 eurót kaptak a munkavállalók.

Magyarországon átlagosan 216 568 forint volt a bruttó kereset februárban. A versenyszférában 225 484, a költségvetési szférában pedig 197 413 forint volt az átlagfizetés. A jelenlegi, 300 forint/eurós árfolyammal számolva a nemzetgazdasági átlag 723 euró. Ez nagyjából ugyanannyi, mint amennyit Szlovákia legszegényebb régiójában, az eperjesi kerületben kapnak a munkavállalók.

A platy.sk felmérése szerint északi szomszédunknál havi 900 euró a bruttó átlagbér összege 900 euró, a pozsonyi kerületben ez az összeg eléri az 1 104 eurót (nagyjából 330 ezer forintot). A budapestiek bruttó átlagfizetése 2011-ben 271 ezer forint volt. Szlovákia nagyszombati régiójában átlagosan 827 eurót keresnek a munkavállalók. A harmadik legmagasabb átlagbért a trencséni kerület lakói tudhatják magukénak, itt ez az összeg 815 euró. A legalacsonyabb átlagos keresetet (729 eurót) az eperjesi térségben mutatta ki a felmérés.

Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében mért átlagkereset is 630 euróra (189 ezer forint) rúg. Ebben a végzettség szerinti szegmensben a legkevesebbet, 550 eurót (165 ezer forintot) a nyitrai kerületben munkát vállalók keresik. Összehasonlításképpen: Magyarországon a szociális ellátásban dolgozó, szellemi tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete februárban 145 ezer forint volt.

Mennyi marad a bruttóból?

Szlovákiában jelenleg egységesen 19 százalékos a személyi jövedelemadó teher. Ugyan Magyarországon az adókulcs 16 százalék, de évi 2 millió 424 ezer forint fölött már a bruttó bér 1,27 százaléka után kell megfizetni az adót, így valójában nálunk kétféle mértékű, 16, illetve 20,32 százalékos az adókulcs. Így összességében valamelyest kevesebbet von el az állam ezen a jogcímen, mint északi szomszédunknál.

Az egészségbiztosítási járulék 14 százalék, amelyből 10 százalékot a foglalkoztató fizet, vagyis 4 százalék levonás terheli a dolgozó munkabérét. Magyarországon 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetniük a dolgozóknak. A nyugdíjjárulék Szlovákiában 6,4, Magyarországon pedig 10 százalék.

Nem bírja az egykulcsos adót a szlovák költségvetés

Szlovákia lebontja az egykulcsos személyi jövedelemadó és társasági adó rendszert, hogy a gazdag szlovákok és a vállalatok nagyobb részt vállaljanak a pénzügyi konszolidáció terheiből - szögezte le a március 10-ei előrehozott választásokat megelőző napon Robert Fico, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke. A párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok több mint 44 százalékát szerezte meg. (A második helyen végzett Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) kevesebb, mint 9 százalékot kapott.) Fico ugyan nem ért el többséget, ennek ellenére egyedül alakít kormányt.
A Mikulá¹ Dzurindát váltó új kormányfő azt tervezi, hogy 19 százalékról 25 százalékra emelni az évi több mint 33 ezer euró (9,6 millió forint) jövedelemmel rendelkező szlovákok személyi jövedelemadóját. Szlovákiában 2004-ben, a második Dzurinda-kormány idején vezették be az egykulcsos, 19 százalékos adót, s ugyanekkora mértékben határozták meg az általános forgalmi adót, valamint a társasági adót is.
Robert Fico már a bevezetésekor és azóta is többször ostorozta az egykulcsos adórendszert, elsősorban arra hivatkozva, hogy az igazságtalan előnyhöz juttatja a gazdagokat. Azóta rendszeresen hangsúlyozta a progresszív adózás szükségességét. Az előző Fico-vezette kormány 2007-ben bevezette az úgynevezett "milliomos-adót" az adóalap adómentes részének fokozatos csökkentése formájában. Az adómentes rész nagyjából havi 1800 eurós bevételtől kezdve fokozatosan csökken. Annak, akinek például havi 3 ezer eurónál nagyobb a bevétele, egyáltalán nem csökken az adóalapja adómentes résszel.
Az új szlovák kormányfő 22 százalékra növelné a mostani 19 százalékról az évi 30 millió eurót (9 milliárd forintot) meghaladó profitot termelő cégek társasági adóját. Fico a bankszektor adózását sem hagyná változatlanul. Azt mondta, hogy ha az ágazat rekordprofitra tett szert, akkor rekordadót kell fizetnie. A szlovák bankágazat adózott eredménye 34 százalékkal nőtt tavaly. Szlovákia korábban 0,4 százalékos speciális bankadót vetett ki a kereskedelmi bankoknál elhelyezett vállalati betétekre, ami komoly bírálatot váltott ki a bankok részéről. A Robet Fico vezette Smer ezt az adót 0,7 százalékra emelné.

És akikre még jobban irigykedhetünk

Még jobban elhúz tőlünk Szlovénia, ahol februárban 1532 euró volt az átlagkereset, a nettó pedig 988 euró (296 ezer forint). Ennek alig több mint a felét, átlagosan 467 eurót (140 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók. ez nominális értékben 1,1 százalékos csökkenés a januári átlagkeresetekhez képest - közölte kedden a Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala.

A feldolgozóiparban nettó 922 euró az átlag. A legmagasabb átlagkeresetet, nettó 1356 euró, a biztosítóknál és a pénzügyi szektorban volt februárban. Ezzel szemben Magyarországon csak havi 940 eurót (282 ezer forintot) vághatnak zsebre a pénzügyi szolgáltatást végzők. A távhő-, a gáz- és áramszolgáltatóknál az átlag nettó 1291 euró volt. Legkevesebbet az egyéb ágazatok dolgozói és a vendéglátósok kerestek, havi nettó 734 eurót (220 ezer forintot).

Magyarországon a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók februárban átlagosan 93 ezer forint nettó fizetést kaptak. Más kérdés, hogy az ágazatban elterjedt a minimálbérért plusz a borravalóért történő foglalkoztatás. Azt viszont teljes homály fedi, hogy a borravalóból mennyi marad a dolgozók zsebében, mivel nem lehet kimutatni, mennyit adóznak belőle.

forrás: pénzcentrum.hu