"A görög választások egyértelművé tették, a görög lakosság elutasítja a megszorítások politikáját, a nemzetközi mentőcsomagot elutasító erők pedig rendkívül megerősödtek. Ha az esetleges júniusi következő választásokon ők nyernek, és nem kapnak több pénzt az EU-tól, már nyáron csődbe mehetnek, és kiléphetnek az eurózónából" - idézi John Taylor alapkezelő CNBC-n elmondott szavait a Portfolio.

Mint ismert, a görög választásokon 68 százalék szavazott olyan pártra, ami élesen elutasítja az EU mentőcsomagját és a megszorítások folytatását. Miután hétfőn a nyertes Új Demokrácia visszaadta a kormányalakítási megbízását, most a Radikális Baloldali Szövetségen van a sor, aminek az elnöke ma kijelentette, hogy véleménye szerint semmisnek tekinthető az EU és Görögország korábbi megállapodása.

Azonban nagy eséllyel ő sem tud kormányt alakítani, így júniusban új választás jöhet. Sok elemző szerint azonban még ezzel együtt is szinte lehetetlen lesz a megszorítások folytatása a társadalmi ellenállás miatt, így júliusban az ország csődbe mehet.

Az euró lassú hanyatlása

"Az adósság költsége már egyáltalán nem egységes az európai országok között, az euró pedig nem egy egységesítő erő" - mondta Chirs Tinker, a Libra Investment Services alapítója a CNBC-n. "Nekünk most kezelnünk kell az euró lassú hanyatlását" - tette hozzá.

Véleménye szerint a befektetők már sokkal inkább befelé néznek, és sokkal inkább csak saját országukra fókuszálnak. Az európai befektetés egészében megváltozott, és ezt támasztották alá a hétvégi választások is. A francia befektetők már francia részvényeket, francia kötvényeket és francia eszközöket vásárolnak. Ez nem azért van, mert az euróövezet felbomlására számítanak, pusztán átrendezik a portfóliójukat, a saját országaik felé.

Görögország nyáron csődbe mehet

"Görögország nagyon veszélyes helyzetben van. A választásokon a lakosság láthatóan elutasította a megszorítás politikáját, a nemzetközi mentőcsomagot elutasító politikai erők igen népszerűvé váltak. Görögországnak azonban be kell tartania a játékszabályokat, hogy benn maradhasson az euró klubban" - mondta Tinker.

"Ha az európai intézmények nem adnak újabb kölcsönt az országnak, akkor az IMF sem fog, Görögország pedig már nyáron kifuthat a pénzéből" - mondta az FX Concepts hedge fund vezetője, John Taylor. "Merkel már nem mehet túl messzire, nem adhat már nagyon több pénzt a görögöknek. Határozottan úgy érzem, az eurózóna gyakorlatilag felbomlik" - mondta. A helyzetet ugyanakkor enyhíti, hogy Görögország a terveknek megfelelően május 10-én megkapja a nemzetközi segélycsomag esedékes, 5,2 milliárd eurós részletét.

Forrás: index.hu

A kölcsön-munkaerő stabilizálhatja a létszámot,
a HR marketing pedig alapjaiban változtatja meg a lojalitást és akár csökkenti a bért.

A hazai foglalkoztatásról és a munkaerő állományról kérdezte a legnagyobb hazai tulajdonú munkaerő kölcsönző, a Pannon-Work a nagy munkáltatók HR szakembereit.

A kutatás érdekes kérdésekre hívta fel a figyelmet:

Egy új trend van kibontakozóban ebben a kérdésben is:
HR marketinggel nő a lojalitás és akár 10%-kal csökkenthető a munkabér

Jól megbirkózott az osztrák munkaerőpiac a tavalyi nyitással az osztrák munkaügyi minisztérium, a munkaügyi hivatal és munkavállalói szervezetek hétfői nyilatkozatai szerint.

A piac teljes megnyitása nyolc, 2004-ben csatlakozott EU-tagállam - köztük Magyarország - munkavállalói előtt nem vezetett a munkanélküliség növekedéséhez - mondta Johannes Kopf, az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) vezetője az elmúlt egy évet értékelő konferencia margóján megtartott sajtótájékoztatón. Az osztrák számítási mód szerinti munkanélküliség (6,7 százalék) 0,08 százalékkal magasabb, mint a nyitás nélkül lenne - idézett Kopf egy tanulmányból.

A minisztérium adatai szerint megközelítőleg 27 ezerrel nőtt 2011 májusa és 2012 márciusa között az érintett országokból való munkavállalók száma Ausztriában. Ez nagyságrendileg megfelel a tárca és szakértők tavalyi előzetes becslésének, amelyben 20-25 ezer fő szerepelt. A legnagyobb csoportot - mintegy 12 ezer fővel - a magyar munkavállalók teszik ki. A második legnagyobb csoportot a szlovákok, a harmadikat a lengyelek alkotják.

Rudolf Hundstorfer munkaügyi miniszter a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek vezetőivel együtt ismét megerősítette, nézetük szerint jól bevált a korlátozások 2004 óta tartó fokozatos leépítése, a munkaerőpiac ellenőrzött megnyitása. Hundstorfer kijelentette, hogy a nyitás nem járt említésre méltó "kiszorító" hatással. Vannak olyan szakterületek, ahol nem zárható ki, hogy a belföldi munkaerő helyett külföldit alkalmaznak, vagy pedig a korábban bevándorolt külföldiek kerülnek versenyhelyzetbe - fejtette ki.

"Elszigetelt problémák" vannak ugyan, de "ezeket igazán nagyítóval kell keresni" - fogalmazott egy újságíró kérdésére. A szociáldemokrata (SPÖ) miniszter ezzel pártja burgenlandi frakcióvezetőjének, Christian Illeditsnek április végén hangoztatott aggodalmaira reagált. A tárca közleményében kiemelte azt is, hogy a nyitás hozzájárult osztrák gazdaság konjunktúra javításához, a költségvetési hiány csökkentéséhez és új munkahelyek teremtéséhez.

Erich Foglar, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) elnöke ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy az ausztriai bér- és illetékfizetési szabályok betartását még szigorúbban ellenőrizzék. A munkaügyi büntetések külföldi behajthatóságán is javítani kell - vélekedett. Ennek érdekében az Európai Bizottságnak is tennie kell - mondta. "Ha a közlekedési bírságok határon átnyúló behajtása működik, akkor ennek is működnie kell" - jelentette ki. Az ÖGB fontosnak tartja azt is, hogy a munkavállalókhoz és a munkaadókhoz még több információ jusson el a törvényi előírásokról, nem utolsósorban az idegen nyelvű tájékoztatás javítása révén.

A mintegy 27 ezerből becslések szerint két-háromezer már korábban is meglévő munkaviszony volt, amelyet a korábbi korlátozások megszüntetésének hatására tavaly május után már legálisan folytattak tovább.

Az új munkaerő több mint fele az ország keleti részében talált munkát, és leginkább a vendéglátásban és az építőiparban foglalkoztatják őket. Az új munkavállalókra jellemző a mobilitás is. Mindössze 39 százalékuknak van bejelentett lakcíme Ausztriában, a többiek naponta ingáznak. A Magyarországgal szomszédos Burgenlandban 88 százalék az ingázók aránya, az Ausztriában tavaly május óta munkát vállaló magyarok között nyolcvan százalék. A mobilitást mutatja az is, hogy a munkaviszonyok egy jelentős része időszakos vagy szezonális - mondta Kopf.

Közvetlenül május elseje után ugrásszerűen nőtt a bejelentett új munkaviszonyok száma. A mintegy 27 ezer fős növekedés legnagyobb része - mintegy húszezer fő - tavaly május és augusztus között ment végbe. Újabb hullámot jelentett a téli turisztikai szezon kezdete a nyugat-ausztriai tartományokban.

Forrás: MTI, HR Portal

Nem indult el május elsején a munkahelyi képzést támogató pályázat. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) honlapján található közlemény szerint Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében kiírt pályázatoknak így a beadási határideje módosulni fog.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) az MTI kérdésére nem tudtak biztosat mondani arról, mikor indul a pályázat, és azt javasolták, hogy az érdeklődők továbbra is figyeljék az NFÜ honlapját.

A munkahelyi képzésekkel kapcsolatos pályázatokra összesen 21 milliárd forint áll rendelkezésre a TÁMOP 2.1.3. kiírás keretében. Ebből az összegből munkahelyi képzések támogathatók, és ezúttal nemcsak a konvergencia régiókban, hanem a Közép-Magyarországi Régióban működő cégek is pályázhatnak.

A pályázat alapvető célja, hogy a vállalkozások saját forrásaikat kiegészítve minél több munkavállalójuk képzésbe történő bekapcsolódását tudják biztosítani, és hogy a képzést is tekintsék saját vállalkozásukba történő befektetésnek.

A mikro-, és kisvállalkozások maximum 10 millió forintig, a középvállalkozások 1-50 millió forint közötti összegre, míg a nagyvállalatok akár 150 millió forintra is benyújthatják majd igényüket. A munkaidőben zajló képzésben részt vevők kieső bérét és járulékát szintén támogatja a kiírás.

Forrás: index.hu

A munkavállalók több mint 60 százaléka egy éven belül állást szeretne váltani a Kelly Services munkaerő-piaci szolgáltató éves felmérésében megkérdezett több mint 8 000 magyar dolgozó közül. A karrierrel kapcsolatos döntésekben pedig egyre többen használják a közösségi média eszközeit.

A Kelly Services 2012 elején készített felmérésében 30 ország csaknem 170 000 dolgozója vett részt, köztük mintegy 8 500 magyar munkavállaló. A felmérés azt vizsgálta, milyen tényezők alapján értékelik a munkavállalók a potenciális munkáltatókat, kiknek a véleményét veszik figyelembe a karrierválasztásban, illetve mennyire használják a közösségi médiát munkahellyel kapcsolatos döntéseik meghozatalánál.

A magyar eredményekből kiderül, hogy a 19 és 30 év közötti munkavállalók 58 százaléka szeretne munkahelyet váltani, a 31-48 évesek körében 64, a 49 és 66 évesek között pedig 61 százalék ez az arány.

A közlemény idézi Jónás Anikót, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját, aki szerint a munkavállalók korábban "soha nem látott mértékű gazdasági zűrzavart" tapasztalnak maguk körül, és ennek eredményeként jövőbeni karrier célkitűzéseiket illetően is elbizonytalanodnak. Ha a munkaadók nem képesek tartalmas munkát és folyamatos növekedési, fejlődési lehetőséget kínálni, számos munkavállaló érezheti úgy, hogy azzal szolgálja legjobban saját érdekeit, ha karrierjét illetően egyfajta folyamatos mozgásban marad - vélekedett a szakértő. A megkérdezett magyar munkavállalók fele jól érzi magát a munkahelyén, de csak 42 százalékuk érzi úgy, hogy elismerik munkáját.

A válaszadók kevesebb, mint fele (48 százalék) vallja, hogy jelenlegi munkája "tartalmas és valódi értelemmel bír" a számára. A válaszadók 61 százaléka számára az adja meg leginkább egy munka értelmét, tartalmát, ha lehetősége van rá, hogy "kiemelkedő teljesítményt nyújtson illetve fejlődjön" a szakterületén.

Arra a kérdésre, hogy mely tényező befolyásolná leginkább a döntésüket egy állásajánlat elfogadásánál továbbra is a jövedelem vagy a juttatási csomag áll az első helyen 35 százalékkal, de egyre fontosabb a munka és magánélet közti egyensúly megteremtése is a munkavállalók számára (31 százalék), valamint a személyes fejlődés és előrelépési lehetőségek is meghatározóak (24 százalék) a karrierdöntések során.

A résztvevők majdnem fele (46 százalék) használja a közösségi média eszközeit munkahelyválasztással, karrierrel kapcsolatos döntései során.

Forrás: hvg.hu

Soha ennyien nem maradtak állás nélkül az euróövezet 17 tagországában, mint most: márciusban 17,36 millióra növekedett a regisztrált munkanélküliek száma.

Az Eurostat szerdai közlése alapján a munkanélküliségi ráta 10,9 százalékra emelkedett a februári 10,8 százalékról, az állást keresők száma pedig 169 ezerrel nőtt. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a lista élén továbbra is Spanyolország áll, ahol a munkanélküliség elérte a 24,1 százalékot és a 18-24 éves korosztály több mint fele, 51,1 százaléka keres hiába munkát. Utána 21,7 százalékkal Görögország következik, ahol a fiatalkorúak munkanélküliségi rátája 51,2 százalékkal a legmagasabb az euróövezetben.

A legjobb a helyzet Ausztriában, ahol a ráta márciusban 4 százalékra csökkent a februári 4,1 százalékról, majd 5 százalékkal Hollandia következik. Az Eurostat adatai szerint az unió 27 tagállamában márciusban 24,8 millió ember volt munka nélkül, számuk tavaly március óta 2,1 millióval, ezen belül az euróövezetben 1,7 millióval emelkedett. Eközben Magyarországon is rekordot döntött a munkanélküliség és a múlt héten közzétett statisztika alapján első alkalommal lépte át a munkanélküliek száma a félmilliót. Az idei első negyedéves adatok szerint bár 59 ezerrel többen dolgoznak, mint a korábbi három hónapban, jelenleg mégis már 504 ezer embernek nincs hivatalosan állása. Ez 11,7 százalékos rátát jelent az előző negyedévi 10,7 százaléka után.

Forrás: Népszava

Júliustól vasárnap nem foglalkoztathatnak munkavállalót a kereskedők, ha nem éri el a heti 80 órát az üzemidejük. A tulaj viszont beállhat a pult mögé.

Ha egy bolt heti üzemelési ideje nem éri el a 80 órát, az új Munka törvénykönyve (Mt.) szerint tilos vasárnap munkavállalót foglalkoztatni - hívta fel a figyelmet Erzse Tibor munkaügyi szakértő. Nem fogadta el az Országgyűlés tavaly a vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabályt, így az új Mt. fogja "megoldani" (vagyis jelentősen korlátozni) a vasárnapi nyitva tartást.

A bevásárló központok heti üzemelési ideje általánosan napi 10-11 óra, ez heti 70-77 óra üzemelési időt jelent. Emiatt az ott működő boltoknak minden vasárnap be kell majd zárniuk (vagy legalábbis alkalmazott nem lehet a boltban), mint ahogy a jelenlegi szabályozás szerint azokon az ünnepnapokon, amelyek munkaszüneti napok (például húsvét és pünkösd hétfő vagy május elseje). Persze a tulajdonos dolgozhat, rá nem vonatkozik a korlátozás.

Vasárnapra rendes munkaidő csak azoknál a kereskedelmi egységeknél engedélyezett, amelyek a rendeltetésük folytán e napon is működnek (például étterem, benzinkút stb.), vagy megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak az emberek (szállodai recepció) - áll az új Mt. 101. paragrafusában.

Az idényjellegű - például mezőgazdasági - munkáknál, a készenléti jellegű vagy társadalmi közszükségletet kielégítő (tűzoltó vagy mentő) munkaköröknél sem számít, hogy vasárnap van-e, és többműszakos tevékenység keretében működő vállalkozásoknál sem - ez utóbbi például lehet a kereskedő, ha az üzemelési ideje eléri a heti 80 órát. Ha egy munkaadó kizárólag szombatra és vasárnapra vesz fel részmunkaidős dolgozót, akkor ez az alkalmazott dolgozhat hétvégén.

Forrás: FN24

Az Európai Unió tagországainak állampolgárai, így a magyar állampolgárok a finnországi tartózkodás idejére érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal utazhatnak be az országba. A beutazásnál az úti okmány valódiságán, érvényességén kívül mást nem ellenőriznek.

A beutazást követő 90 nap lejárta előtt a többi EU/EGT tagállam állampolgáraihoz hasonlóan a magyar állampolgároknak is regisztráltatniuk kell magukat a lakóhely szerinti rendőrségen, a regisztrálás a tartózkodásra való jogosultság bizonyítéka, nem engedély. A regisztráláshoz érvényes úti okmány (útlevél vagy személyi igazolvány), a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása, büntetlen előélet és érvényes betegbiztosítás szükséges.

A regisztrálás a finnországi tartózkodás idejére érvényes.

A regisztrálást követően a lakóhely szerinti önkormányzat (maistraatti) népesség-nyilvántartó hivatalában a lakcímet be kell jelenteni. Költözésnél a címváltozásról mind az új, mind a régi lakóhely szerint illetékes népesség-nyilvántartó hivatalt értesíteni kell.

Az ideiglenes tartózkodási kártya öt év folyamatos finnországi tartózkodás után állandó regisztrációs kártyára váltható.

Munkavállalók

A munkavállalónak 3 hónap után regisztráltatnia kell magát a rendőrség helyi kirendeltségén. A rendőrség a Külföldiek Jegyzékébe regisztrálja a külföldi munkavállalót, és regisztrációs igazolást állít ki. A regisztrációhoz egészségügyi papírokat is kérhetnek.

A regisztráció további bejelentésig érvényes. Öt év finnországi tartózkodás után az EGT tagország állampolgára állandó tartózkodás jogára jogosult.

További információ a Finn Bevándorlási Hivatal (Maahanmuuttovirasto) honlapján található.

Tanulók

Amennyiben egy uniós polgár 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodik tanulási célból Finnországban, regisztráltatnia kell magát a rendőrség helyi kirendeltségénél.

Regisztrációs igazolás kiadásának feltétele a tartózkodás fő célja finn oktatási intézményben való tanulás a hallgató rendelkezik a megélhetéséhez szükséges anyagi forrásokkal kinn tartózkodásának teljes idejére vonatkozóan. A nem északi országokból (Svédország, Norvégia, Dánia és Izland) származó diákoknak valamilyen módon igazolniuk kell, hogy tartózkodásukat finanszírozni tudják.

Az oktatás teljes ideje alatt a hallgatónak magának kell finanszíroznia kinn tartózkodását. A finn kormány e célból nem ad külön támogatást az uniós állampolgároknak, és egészségügyi ellátásukat sem fedezi. Aki kizárólag tanulmányi célból tartózkodik Finnországban, az nem részesülhet a finn tanulmányi támogatásban. A regisztráció további bejelentésig érvényes. Diákok a tanulmányaik ideje alatt bármilyen engedély nélkül dolgozhatnak.

Amennyiben a regisztráció követelményeit az uniós polgár teljesíti, családtagjai is jogosultak Finnországban tartózkodni. Követelmény azonban, hogy a családtag rendelkezzen a megélhetéshez szükséges forrásokkal és egészségbiztosítással. A családtagoknak 3 hónap után regisztráltatniuk kell magukat a rendőrség helyi kirendeltségén.

A nem uniós polgárságú családtagok számára 5 éves időtartamra érvényes tartózkodási kártyát állítanak ki. A családtagok szabadon vállalhatnak munkát Finnországban, amennyiben rendelkeznek tartózkodási kártyával vagy regisztráltatták magukat. Ez esetben nem szükséges a munkavállalókra vonatkozó külön tartózkodási engedélyt kiváltaniuk. A tartózkodási regisztrációról további információ a finn Bevándorlási Hivatal (Maahanmuuttovirasto) honlapján található.

Közbiztonság

Finnország Európa egyik legbiztonságosabb országa. Nem kell fokozottan tartani rablótámadástól, erőszakos cselekményektől vagy gépkocsi-lopástól. Ennek ellenére az egy főre jutó erőszakos bűncselekmények - ezen belül is a személy elleni bűntettek - száma az utóbbi időben megnövekedett. A jó közbiztonság ellenére tehát javasolt az alapvető óvatosság Helsinki, valamint a nagyobb városok központjában, illetve sötétedés után a parkokban. Finnországban következetesen őrködnek a törvények betartatásán, és az egyes bűncselekmények vagy kihágások elkövetői számára külföldi állampolgárságuk nem jelent enyhítő körülményt vagy mentességet a felelősségre vonás alól. Külföldieket jellemzően - s e körön belül magyar állampolgárokat - fenyegető bűncselekmények nem ismertek.

Munkavállalás

Két éves korlátozást követően 2006. május elsejével Finnország megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így már a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak az országban. Ugyanakkor a 2004. május 1-jén csatlakozott tagországok állampolgárainak, így a magyar állampolgároknak is, a helyi Munkaügyi Központban regisztráltatniuk kell a munkavégzést. A regisztrációt, illetve a munkavállalás bejelentését a munkakezdést követő 14 napon belül a munkáltató illetve a munkavállaló saját maga intézheti. Nincs bejelentkezési kötelezettség abban az esetben, ha a foglalkoztatás a 14 napot nem haladja meg, illetve ha a tartózkodás regisztrációja a rendőrségen már megtörtént.

Finnországban állandó munkavállalási szerződéssel 15. életévét betöltött, illetve kötelező tanulmányait befejező munkavállaló rendelkezhet. Iskolai szünet idején ideiglenesen az adott évben 14. életévét betöltő fiatalok is dolgozhatnak.

Szezonális munkavégzésre elsősorban kertészeti, mezőgazdasági, vendéglátói és idegenforgalmi munkakörben van lehetőség.

Munkaidő

Finnországban a munkaidőt szabályozó törvény értelmében a napi munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát, a heti munkaidő pedig legfeljebb 40 óra lehet. Azonban a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéssel ettől eltérő munkaidőben is megállapodhat a törvény keretei között.

Túlóra

A túlórában történő munkavégzéshez a munkavállaló beleegyezése minden esetben szükséges. Négy hónapos időszak során legfeljebb 138 óra lehet a túlóra mértéke, valamint egy évben maximum 250 óra. Közös megegyezéssel további 80 óra mértékű túlóra engedélyezett egy évben, azonban a fent említett maximum 138 órát nem lehet túllépni. Túlóra esetén a munkavállalót megnövelt fizetés illeti meg.

Szabadság

A 2005 áprilisában hatályba lépő éves szabadságot szabályozó törvény tartalmazza az éves szabadság időtartamára, a szabadság ideje alatti fizetés és a szabadság elfogadásának feltételeire vonatkozó előírásokat. Az éves szabadság szabályozása az ún. jövedelmi elven alapul a 14 napos, illetve 35 órás szabály szerint.

Betegszabadság

A munkavállaló megbetegedése esetén a munkáltatót legkésőbb a betegség harmadik napjáig értesíteni kell, amelyhez az esetek többségében orvosi igazolás is szükséges. Egyes ágazati szektorban a betegség első napján értesíteni kell a munkáltatót. A foglalkoztatásról szóló törvény értelmében a munkáltató köteles a betegszabadság idejére munkabért fizetni. Amennyiben a munkáltató fizetési kötelezettsége lejár, a munkavállaló a továbbiakban a betegbiztosítótól (KELA) kapja az őt megillető táppénzt, amely hozzávetőleg a munkabér 70%-a. A finn Társadalombiztosítási Intézet (KELA) által kibocsátott KELA kártya minden esetben szükséges az ellátások igénybevételéhez.

Családi szabadság

Finnországban a dolgozó szülők a gyermeknevelés során többféle családi szabadság igénybevételére jogosultak (szülési, gyermeknevelési szabadság stb.) A szülési szabadság legfeljebb 263 nap lehet, melyből az édesanya 105 nap igénybevételére jogosult. Az édesapának is lehetősége van 18 nap szabadság igénybevételére ugyanabban az időszakban, amely során az édesanya szabadságon van. Ezen kívül az édesapa (meghatározott esetekben) további 12 nap igénybevételre jogosult.

A családi szabadság idején a KELA a család jövedelmi helyzetétől függő napi támogatást folyósít.

Tanulmányi szabadság

Az a munkavállaló jogosult tanulmányi szabadságra, akinek egy adott munkáltatóval kötött teljes munkaidős munkavállalási szerződése (folyamatosan vagy kisebb megszakításokkal) egy teljes évig tart.
Önfoglalkoztatás

Az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai a finn állampolgárokkal megegyező feltételekkel vállalkozhatnak Finnországban, azonban egyes szakmákban a munkavégzéshez szükséges szakismeretek és engedélyek igazolása szükséges.

Aki Finnországban vállalkozóként kíván dolgozni, annak a Nemzeti Szabadalmi és Regisztrációs Hivatal (Patentti- ja rekisterihallitus) által vezetett kereskedelmi jegyzékbe be kell jegyeztetnie a vállalkozását.

Önálló vállalkozás létrehozásával kapcsolatban a Munkavállalási és Vállalkozásfejlesztési Központ (Tervetuloa TE-keskuksen verkkopalveluun) regionális kirendeltségei, a helyi kereskedelmi kamarák, illetve a kereskedelmi ombudsman tud további információval szolgálni.
Minimálbér

Finnországban nincs törvényileg meghatározott minimálbér. Kollektív szerződésekben rögzítik a legalacsonyabb béreket.

2010. január 1-jétől az alábbi változások léptek életbe a jövedelemadó rendszerében:

Jövedelem euróban/Adókulcs (2010)
0-15.200-->0 %
15.200-22.600-->6,5 %
22.600-36.800-->17,5 %
36.800-66.400-->21,5 %
66.400 felett-->30,0 %

A tőkejövedelmek 28%-os adókulccsal adóznak Finnországban.

Forrás: cvonline blog