A magyar vállalatok egyharmada jelenleg is keres jól képzett pénzügyi és IT szakembereket annak ellenére, hogy a megkérdezettek többsége kisebb büdzséből gazdálkodhat, mint tavaly, és negyven százalékuk teljesen befagyasztotta az új munkaerő felvételét - derül ki egy kutatásból.

A magyar HR vezetők borúlátóbban ítélik meg a gazdasági kilátásokat, mint külföldi társaik: míg nemzetközi szinten a szakemberek 53 százaléka már növekedést vár 2012-re, magyar társaik csak 46 százalékban vélekednek így. A vállalatok 57 százaléka kisebb költségvetésből gazdálkodhat, mint tavaly, ráadásul 40 százalékuknál teljesen leállították a munkaerőfelvételt is -–- derült ki a Randstad 2011-2012-es fizetésekkel, juttatásokkal és munkahelyi trendekkel kapcsolatos kutatásából, amelynek eredményeit egy szakmai rendezvényen publikálták.

A jól képzett szakemberekre azonban most is nagy az igény: a gazdasági nehézségek ellenére a vállalatok 40 százaléka keres jelenleg is új munkatársakat, elsősorban szakmai tapasztalattal rendelkező, magasan képzett pénzügyi és IT szakértőket. "A felmérés adatai szerint pályakezdőként leginkább pénzügyi végzettséggel lehet elhelyezkedni. A mérnökök és informatikusok esetén már egyre fontosabb valamilyen speciális szaktudás megszerzése az egyetem után, a marketing és értékesítés területén pedig nagyon kis százalékban keresnek a cégek frissen végzett, tapasztalattal nem rendelkező jelentkezőket" -– árnyalta a képet Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Nem egyforma vastag a boríték

Az adatok szerint a mérnökök és IT szakemberek, valamint a pénzüggyel foglalkozók keresnek a legjobban Magyarországon. Míg a pénzügyeseknél az azonos pozícióban dolgozók bére között viszonylag kicsi az eltérés (néhány magasabb pozíció kivételével), addig a sales/marketing területén már nagy szórást mutatnak a fizetések. Egy brand manager bére például bruttó havi 260 000 forinttól 1 100 000 forintig terjedhet, egyes magasabb pozíciókban még ennél is nagyobb eltéréseket mutatnak az adatok. "A fizetés természetesen függ a vállalat méretétől és a felelősségtől is: nem mindegy, hogy valaki egy helyi cég brand managere, vagy egy nemzetközi vállalatnál, akár regionálisan tölti be ugyanezt a pozíciót" -– magyarázta Baja Sándor.

A felmérésből az is kiderül, hogy nem csak hazánkban, hanem a világ más országaiban is a bónusz számít a legvonzóbb juttatásnak. Azonban míg külföldön a felmérésben részt vevő vállalatok 60 százaléka biztosít valamilyen egészségbiztosítást a munkavállalóinak, addig Magyarországon csak 34 százalék. "Hazánkban a prémiumok rendszere mellett főként a versenyképes fizetéssel és karrierlehetőségekkel próbálják megtartani a munkatársakat a vállalatok, pedig érdemes lenne hosszabb távú juttatásokban -–például önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekben és egészségbiztosításban -–is gondolkodnia a HR szakembereknek" -– mondta a rendezvényen a Randstad ügyvezető igazgatója.


Forrás
http://www.hrportal.hu

Exkluzív informatikai állások:

http://www.pbert.eu/allasok

Tavaly a vendégéjszakák szempontjából a turizmus már elérte a 2007-es szintet Magyarországon, az idén pedig már a válság előtti időszakot is meghaladhatja az ágazat teljesítménye - vélekedett Bánki Erik, az Országgyűlés turisztikai bizottságának fideszes elnöke.
Bánki Erik a kormány hivatalba lépésének kétéves évfordulója kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: "a külföldi piacokon már sikerült rendezni a sorokat", de a hazai keresletet még nem sikerült helyre állítani, a politikus azt várja, hogy jövőre már a belföldi piac is élénkül.

Úgy vélte, hogy Magyarországon félrekezelték a válság okozta problémákat, például Ausztriában, ahol sokkal jobban reagáltak, már 2009-ben elindult a növekedés, 2010-re pedig már a válság előtti szintet is sikerült elérni.

Az elmúlt két évről szólva elmondta: a kormányváltás után a gazdasági válság, illetve az előző kormány szerinte elhibázott intézkedései miatt azonnali átszervezésekre volt szükség. Így például a nemzeti turisztikai marketinggel foglalkozó Magyar Turizmus (MT) Zrt.-nél megtakarítási intézkedéséket vezettek be, amelyek a politikus szerint eredményesek voltak.

Bánki Erik a termékfejlesztés kapcsán felvetette, szerinte komplex, nem csak kizárólag turisztikai fejlesztési területeket kellene meghatározni. Így ugyan a mostaninál kevesebb, 5-6 terület kaphatna, de jóval több, 5-10 milliárd forintos támogatást. Ezzel látványos fejlesztéseket lehetne véghez vinni - tette hozzá.

Mint mondta, a turizmusfejlesztés támogatása az államháztartás szempontjából kifizetődő, egyebek mellett azért, mert hamar megtérül, és az ágazat munkahelyteremtése is rendkívüli.

Hozzátette: elégedett lenne, ha az ágazatban 100 ezer új munkahely jönne létre a ciklus végére, becslése szerint az elmúlt két év alapján ez reális.

Az ágazatban működő vállalkozások helyzetével kapcsolatban elismerte, hogy Magyarországon a turizmus túladóztatott, a vállalkozások versenyképességének erősítése érdekében az adóterheket csökkenteni kellene. De - mint mondta -, erre egyelőre nincs mód, ha azonban a külső környezet ezt lehetővé teszi, azonnal meg kell lépni.

Addig is mérsékelni kell a turisztikai vállalkozások adminisztratív terheit - tette hozzá. Példaként elmondta: a vendéglátás területén olyan átalányadózást lehetne bevezetni, amelyet az üzlet alapterülete, elhelyezkedése, várható forgalma alapján határoznának meg. Erre van példa Spanyolországban és Portugáliában is - mondta.

A politikus szerint a szabályozórendszert is szükséges egyszerűsíteni. A készülő turizmustörvénnyel kapcsolatban elmondta, a jogszabály tervezete elkészült. Ezt a kormány megtárgyalta és úgy döntött, látni szeretné a tízéves fejlesztési stratégiát, és ehhez illesztve a törvényt, hogy milyen módon segíti a törvény a stratégia megvalósítását. A fejlesztési stratégiát és az ahhoz igazított törvényjavaslatot június végéig kell letenni a kormány elé. Azt szeretné, ha a törvényt még ebben az évben elfogadná a parlament.

Forrás:
http://www.hrportal.hu

A Bíró Marcellel, a KIM közigazgatási államtitkárával készített interjúban a Karrier Híd Programról tudhatunk meg többet:

Januárban 6700 főt érintő létszámcsökkentésről döntött a kormány. Kiket érintett ez? Miért volt szükség minderre?
-A kormány 2010-ben megkezdte Magyarország megújítását, ezért a kormányzat is jelentős szervezet-átalakításon, megújításon megy keresztül. Egyrészről – a Magyary Program fogalmát használva – történt egy intézményi konszolidáció, aminek keretében a minisztériumok száma a felére, illetve az egyes minisztériumok háttérintézményeinek száma is jelentősen csökkent, a kormányhivatalok kialakításával pedig a területi közigazgatás optimalizálása valósult meg. Másfelől pedig a bürokratikus eljárások tekintetében is jelentős egyszerűsítésre került sor. Elmondhatjuk, hogy célunk ezzel az eljárások egyszerűsítésének, az állami feladatok hatékonyabb ellátásának elérése volt.
Mindezzel együtt járt a kormányzati szférában foglalkoztatottak létszámának felülvizsgálata. Az elrendelt létszámcsökkentés elsősorban a központi közigazgatást érintette: minisztériumokat, háttérintézményeket, központi hivatalokat, valamint a megyei kormányhivatalokat.
Fontos önmagunkban tudatosítani, hogy a közigazgatás munkáját a magyar adófizetők finanszírozzák, ez pedig mind mennyiségi mind minőségi követelményeket is támaszt. Így az állampolgárok részéről jogos elvárás az állam irányába, hogy a közigazgatás a lehető legkevesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek. Ezt közigazgatási vezetőként szem előtt kell tartanom, az adminisztrációnak optimális létszámmal kell működnie.

-Pontosan mi a Karrier Híd Program? Kiknek szól, és hogyan támogatja a közszférából távozókat?
A program része annak az elképzelésnek, aminek keretében a közszolgálatban dolgozók számára kívánunk vonzó életpályát kialakítani. Első körben a fiatalok felé nyitottunk a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programmal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett nyílt nappal és az igen népszerű ReGeneráció rendezvénysorozatával. A közszolgálat felfogásunk szerint olyan egységes egész, melybe beletartoznak a rendőrök, a honvédek és a közszolgálati tisztviselők is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az egyik alappillére és egyben mintája annak az egységes életpályának, melynek kidolgozásán fáradozunk.
A modellnek azonban nem lehet része kizárólag a közszolgálatba belépés és az ott eltöltött idő szabályozása. Ide kell, hogy tartozzon azoknak a folyamatoknak a kezelése, amikor valaki távozik a közszférából, akár önként, akár egy kormányzati létszámcsökkentés következményeként. Ez utóbbival összefüggésben a gondoskodó elbocsátás tehát szerves része az életpályának, ennek eszköze pedig a Karrier Híd Program.
A Karrier Híd Program egy hosszú távú személyzetpolitikai elgondolás első példájaként is felfogható. A Karrier Híd nem „egyirányú”, hiszen hosszú távon az a cél, hogy biztosítsa a magánszféra és a versenyszféra közötti átjárás lehetőségét.
Attól, hogy valaki a bürokrácia-csökkentést követően nem kap feladatot, igenis értékes munkaerő, hiszen az állami szférában megszerzett tapasztalatok széleskörűen alkalmazhatóak a magánszférába átlépve, és meggyőződésem, hogy a versenyszférában van befogadó készség a korábban a közszolgálatban dolgozó, jól képzett, lelkiismeretes munkaerő iránt. A program célja tehát az, hogy átmeneti időre – egy évre – munkáltatói adókedvezménnyel tegye versenyképessé ezeket a munkavállalókat.

-Meddig és hogyan lehet regisztrálni a programban való részvételre? Eddig hányan jelentkeztek?
A Karrier Híd Programba már az első hónapban rengetegen jelentkeztek, a mai napig összesen a létszámcsökkentésben érintettek több mint 50 százaléka regisztrált. A nagyfokú érdeklődés miatt meghosszabbítottuk a jelentkezés határidejét: május 31-én zárul a jelentkezés, aki tehát eddig nem tette meg, azt bátorítom a regisztrációra. A program sikeres, jó eséllyel tudunk segíteni az elhelyezkedésben, ezért minden közszolgálatból távozónak javaslom, hogy éljen a lehetőséggel, mely minden érintett számára önkéntes és ingyenes.

-A regisztráltak hány százaléka tudott már elhelyezkedni? Jellemzően milyen területeken?
A résztvevők mintegy 27 százaléka a Karrier Hídon keresztül találta meg új munkahelyét. Vizsgáljuk, hogy mekkora azon munkavállalók száma, akik bár regisztráltak a programba, mégis a felajánlott adókedvezmény felhasználása nélkül helyezkedtek el.
A Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal együttműködve feltérképezte a rendelkezésre álló valamennyi eszközt, amelyen keresztül az érintetteket elhelyezheti. Első körben arra törekedtünk, hogy olyan cégeket ajánljunk – autógyárak, műszaki cikkeket gyártó és forgalmazó, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cégek – amelyek valóban a magánszférában működő, világviszonylatban is versenyképes vállalatok. Nem arról van szó tehát, hogy az egyik minisztérium által leépített munkavállalók a minisztérium által fenntartott gazdasági társaságban helyezkednek el.

-Milyen szervezet, vagy testület felügyeli a programot? Ennek kik a tagjai?
A Nemzeti Közigazgatási Intézet felel a program lebonyolításáért, azonban az érdekképviseleti szerveket bevonva felállítottunk egy Monitoring Bizottságot is, amelyben az állami szereplőkön túl a szakszervezetek képviselői is helyet kapnak. A bizottság hétfőn tartotta legutóbbi ülését, és a számokkal, eredményekkel a szakszervezetek képviselői is elégedettek voltak.
Május 31-e után tudjuk értékelni a végleges adatokat, azonban szándékunk az, hogy a Monitoring Bizottság a továbbiakban is fennmaradjon, és valamilyen módon figyelemmel kísérje a programban résztvevők életútját. A munkát tehát nem hagyjuk abba a regisztráció lezárulásával.

-Volt-e korábban hasonló programra példa?
Létszámcsökkentésre az előző kormány alatt is sor került, mintegy 12 ezer embert küldtek el az állami és az önkormányzati szférából 2006-ban. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy azok az eszközök, melyekkel az elbocsátottakat akarták támogatni, sajnos nem jártak sikerrel. Az akkori kormányzat ugyanis átképzésekkel próbálkozott, ám alig 700-an vettek részt a több százmillió forintért szervezett képzéseken. Az elhelyezkedettek száma pedig még ennél is alacsonyabb volt.
Elmondhatom, hogy a Karrier Híd teljesen egyedi kezdeményezés, az elmúlt húsz évben létszámcsökkentést soha nem követett olyan intézkedés, amely hasonló mértékű siker lehetőségét hordozta. A program bizonyítottan, egyértelműen sikeresebb, mint bármely korábbi kormányzati próbálkozás.

-Közigazgatási államtitkárként hogyan értékeli a programot?
A létszámcsökkentés minden állami vezetőt – így engem is – embert próbáló feladat elé állított. Ugyanakkor a Program bizonyította, hogy a kormányzat tud segíteni korábbi alkalmazottain. Egyedi eseteket is ismerve elmondhatom, hogy a Karrier Híd olyan eszköz, amivel az állam adott esetben hatékonyan élni tud. Azt gondolom, hogy teljesítettük a Programmal szemben támasztott elvárásokat.
Biztos vagyok abban, hogy a világszínvonalú cégeknél elhelyezkedettek jól helyt fognak állni, és az egyéves adókedvezmény időszakát követően is hasznos munkavállalói lesznek vállalatuknak.

Globálisan is vezetővé vált Magyarország a fogászati turizmus területén. Jelenleg minden ötödik fogászati kezelés céljából külföldre utazó páciens hazánkat választja, míg európai piaci részesedésünk immár 40 százalék körül lehet.

Globálisan is vezetővé vált Magyarország a fogászati turizmus területén. Jelenleg minden ötödik fogászati kezelés céljából külföldre utazó páciens hazánkat választja, míg európai piaci részesedésünk immár 40 százalék körül lehet –írja a Világgazdaság. Tavaly a mintegy 70 ezer ilyen célból Magyarországra érkező turista nagyjából 600–800 ezer vendégéjszakát töltött el itt.

A fogászati kezelésre érkezők az országban – becslések szerint – 80 milliárd forintot költöttek el, amelynek jelentős része természetesen az orvosi beavatkozásokra ment el.

A lapnak Szakonyi Gábor, a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének alelnöke elmondta, hogy a tavalyi adat jobb az előző évinél, illetve a mélypontnak számító 2008–2009-esnél, de a gazdasági krízis előtti szinttől még elmarad.
Az elérhető felmérések szerint a leendő páciensek akkor indulnak útnak, ha a külföldi kezelések révén legalább 2500 euró megtakarítást el tudnak érni. A szakember a lapnak elmondta azt is, hogy a fogászati turizmusban rejlő lehetőségeket más országok is felismerték, így Magyarországnak egyre erősebb konkurenciával kell szembenéznie, különösen Kelet- és Dél-Európában, ahol a kezelések ára a magyarországival nagyjából egy szinten van.

A régióban így egyre nagyobb a marketing jelentősége, a magyar rendelők bevételeik 20-25 százalékát már jelenleg is ilyen célokra fordítják.

Forrás:
http://nol.hu/gazdasag/a_fogaszati_turizmus_bejott

Napról napra erősebben uralkodik el az a vélemény a piacokon, mely szerint a görög államcsőd elkerülhetetlen. Többek között emiatt látványosan gyengült az utóbbi hetekben a magyar forint, még a gyengélkedő euróhoz viszonyítva is: az euró árfolyama szerda délelőtt 303 forintig emelkedett. A Policy Agenda heti elemzésében azokat a forgatókönyveket mutatja be, amelyek a magyar kormánytól immár teljesen függetlenül alapvetően meghatározzák az ország további lehetőségeit.

Szerdán ismét elszabadultak az indulatok a devizapiacon: a görög válság, s ezzel együtt a dél-európai állam esetleges kilépése az euroövezetből újabb lendülettel küldte gyengülő pályára a közös európai pénzt, s vele együtt a hazai devizát, mint a régió leggyengébb láncszemének fizetőeszközét. Az euró a dollárral szemben délelőtt 1,262 dollárig gyengült, amely megfelel a január közepén beállított szintnek. Az euró árfolyama 303 forintig emelkedett, amely szint fölött utoljára 4 hónapja, január 23-án tartózkodott. A magyar gazdaság kilátásai (az elmúlt időszakban publikált gyenge makroadatokat, s a görög válságot is figyelembe véve) nem túl kedvezőek.

Az első negyedéves GDP-adat drasztikusan elmaradt a várakozásoktól Magyarországon: miközben az elemzők éves összevetésben stagnálást vártak az esztendő első három hónapjában a nemzeti össztermék 0,7 százalékkal csökkent, a naptárhatás kiszűrésével közölt adat 1,3, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték 1,5 százalékos esést mutatott. A KSH jelentés publikálását követően a nagy londoni elemzőházak számottevően rontották a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó idei prognózisukat.

Magyarország a régió a leggyengébb pontja

A görög választási eredmények rámutattak arra, hogy az évek óta tartó megszorítások hatására még a kívülről nézve racionális tűnő forgatókönyvek ellen is képes szavazni a választók többsége. Emellett ez a helyzet újra ráirányította azokra az alapvető gazdasági nehézségekkel küszködő országokra a figyelmet, amelyek esetében egy negatív görög választási forgatókönyv esetén gyorsan pánikhangulat alakulhat ki.

Amikor a befektetői csoportok a közép-kelet-európai régióban lévő befektetéseikről döntenek (a Visegrádi-országok mellett Romániát, Szlovéniát, Bulgáriát,a Balti-országokat és esetleg Ukrajnát is tekintve), akkor abba az irányba haladnak, ahol a legkisebb kockázattal a legnagyobb profitot tudják realizálni. Ezért érdemes vizsgálni, hogy egy ilyen összehasonlításban milyen pozícióink vannak.

A legfrissebb gazdasági adatok szerint az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke. Ezzel Európában a legrosszabb adatot produkáltuk. Ha a régiónkat nézzük, akkor év/év összehasonlításban is negatív a helyzetünk, mivel a harmadik legrosszabb növekedési adattal rendelkezünk.

A jegybanki alapkamat az előbbi tizenegy ország közül nálunk a második legmagasabb (Ukrajnában 7,5%, míg Magyarországon 7%). Ez egyrészt ugyan növeli a befektetői kedvet, ugyanakkor drágábbá teszi a vállalkozások számára a forráshoz jutást, amely viszont tovább nehezíti a gazdaság kibontakozását.

Ugyancsak negatív hatású az inflációnk, mivel a környező versenytársaink közül nálunk a legmagasabb (5,7százalék) a mértéke. Ha csak a Visegrádi-tagállamokat nézzük, ott ez az adat 3,5-4% között ingadozik. Egyedül a munkanélküliségi ráta tekintetében pozitívabb a helyzetünk, mivel az ötödik legalacsonyabb a munkanélküliek aránya hazánkban a korábban vizsgált országok között.

Egyértelmű, hogy Magyarország gazdasági stabilitása erősen ingatag még a versenytársainkéhoz viszonyítva is. Mindezt tetézi, hogy a trendek nálunk semmiképpen sem pozitívak, ezek miatt akár további pozícióvesztéssel kell számolnunk, azaz mi vagyunk a régió gyenge pontja, ezért fokozottan ki vagyunk téve a nemzetközi piacok hullámzásának.

Egy olyan hangulatban, amikor a befektetők igyekeznek tovább mérsékelni esetleges veszteségeiket, könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy napról napra romlik az euróhoz képest a magyar fizetőeszköz értéke, ezáltal keletkező pánikhangulatban felerősödnek a magyar gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok.



Forrás:
http://www.piacesprofit.hu

A megrendelők egyre inkább azon aktív fogyasztók felé fordulnak, akiket elektronikus tartalmak, csatornák útján lehet leginkább elérni. Az internetes hirdetések aránya folyamatosan növekszik.

Lezárult a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség idei DM Szenzor ágazati kutatása, mely azzal a céllal indult útjára 2006-ban, hogy felmérje a hazai direkt marketing szektor méretét, valamint a direkt marketingben használt eszközök jelentőségét. Mivel 2010-ben nem készült iparági statisztika, az idei kérdőív a 2011-es forgalmi adatokon túl a 2010-es bevételekre is rákérdezett, továbbá vizsgálta, hogy az idei évben milyen trendekre számítanak a piaci szereplők. Az iparági statisztika elkészítésében mind a hirdetői, mind az ügynökségi oldal részt vett. A kutatás támogatója a Magyar Posta Zrt., szakmai partnere a KutatóCentrum.

Az ágazati kutatás eredményeiből kiderült, hogy folytatódik a direkt marketing szektor 2009 óta tartó nominális forgalomcsökkenése. A piac mérete 2011-ben 30,9 milliárd forintra becsülhető, a csökkenés nominális mértéke 2009-től évente átlagosan 8 százalék. Ezzel együtt a direkt marketing jelentősége vélhetőleg nem csökkent, mivel a visszaesés ténye leginkább a reklámköltések globális visszafogásának köszönhető, az egész hazai reklámtortában pedig nőtt a direkt marketing részesedése. A DM eszközök átrendeződése is folyamatos, a címzett és a címezetlen küldemények piaca valamelyest csökkent, míg az adatbázis menedzsment és a mobilmarketing forgalma és jelentősége önmagához képest nőtt. Az előbbi inkább tulajdonítható az árversenynek mint a forgalom csökkenésének. A call-centerek és az e-mail marketing eszközök forgalmi adatainak stagnálása valószínűleg az erős árversenynek köszönhető.

Az aktív fogyasztók felé fordulnak a hirdetők

A címzett és címezetlen küldemények, valamint a call-center és adatbázis menedzsment kampányok esetén a megbízások túlnyomó többsége közvetlenül a hirdetőktől érkezik, míg az e-mail és a mobilmarketing kampányok esetében a klasszikus reklámügynökségektől érkező megbízások értéke jelentősebb. Ennek oka valószínűleg, hogy utóbbi két eszközt legtöbbször nem önállóan, hanem más, ATL eszközökkel együtt alkalmazzák, így ezekben az esetekben a hirdetők elsősorban klasszikus reklámügynökségeket bíznak meg.

A kutatási eredmények, illetve az eddigi tapasztalatok alapján a Magyar Posta Zrt. úgy látja, hogy a címzett és címezetlen küldemények piacának csökkenése elsősorban annak tudható be, hogy a megrendelők egyre inkább azon aktív fogyasztók felé fordulnak, akiket elektronikus tartalmak, csatornák útján lehet leginkább elérni. Az elmúlt évek során ennek megfelelően a piac átrendeződött, az elektronikus hirdetések aránya folyamatosan növekszik, a megrendelők is inkább az új lehetőségekkel kísérleteznek. Másik fontos szempont lehet a kérdés környezetvédelmi aspektusa, hiszen az itt megmutatkozó költségtakarékossági tényezők - pl. termékdíj hatása - is az elektronikus tartalmak felé terelik a megbízókat és ügynökségeket.

Bejön a direkt marketing

A forgalom jelentős része a szolgáltató szektorból, azon belül is a pénzügyi és biztosítási termékeket értékesítő vállalatoktól származik (22%). Ezt követik a kereskedelmi szektorból érkező megbízások (16%), és az FMCG termékeket gyártó cégek kampányai (11%). Bár a piaci várakozásokat tekintve a megkérdezettek nagyobb része optimista a szektor és a saját cégének idei forgalmát tekintve, ez nem tekinthető általános véleménynek, mivel valószínűsíthető, hogy a 2011-ben nem jól teljesítő cégek vélhetően nagyobb eséllyel utasították vissza az adatszolgáltatásban való részvételt, mint azok a cégek, akik sikeres évet zártak. A gazdasági recesszió egyértelmű negatív hatásai mellett többen abban bíznak, hogy a megbízó cégek részéről folytatódik a célzottabb marketingkommunikációs formák felé fordulás, ami a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a direkt marketing szektor jelentőségének erősödését eredményezi.

Az adatok alapján elmondható, hogy a házon belül lebonyolított direkt marketing kampányok száma növekedőben van. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy bizonyos csatornák esetén az innovatív eszközök megjelenésével a hirdetők gyakrabban veszik majd igénybe ügynökségek segítségét. A marketingkommunikációs költéseken belül a direkt marketing jelentősége növekedni látszik, s a megkérdezett hirdetők - az ügynökségekhez hasonlóan - optimisták a direkt marketing piac idei forgalmát illetően. Az egyes csatornákat tekintve az e-mail marketing, a call-center, a mobilmarketing és az adatbázis menedzsment esetén számítanak növekedésre.

Az optimista jövőkép egyik oka, hogy többen úgy vélik, a válság mélypontjának elérése után a direkt marketing piac immáron növekedésre számíthat, s egyes DM csatornák súlya az innovatív eszközöknek köszönhetően még inkább nőni fog. A hirdetők számára a pontos célzás egyre inkább szükségessé válik majd, az innovációra kevésbé hajlamos csatornákkal szemben ugyanakkor egyre immunisabbá válik a fogyasztó.

Már többet ér a netes reklám, mint a televíziós

Legalább akkora hatékonyságú ma már az internetes hirdetés, mint a televíziós, legyen szó eladásserkentésről, márkaépítésről fogyasztói cikkek vagy akár nagy kereskedelmi cégek esetén is - állítja a comScore. Egy 12 hetes, alaposan kidolgozott és előkészített vizsgálat során az online kampányok, melyek átlagosan 40 százalékos elérést biztosítottak a célcsoporthoz, 9 százalékkal növelték meg a reklámozott márkák eladásait, ez pedig egy százalékkal több mint amit egy átlagos televíziós kampánytól várnak. A comScore elemzőcég kutatása az általa figyelemmel kísért 2 millió amerikai internetező vásárlási szokásait vizsgálta, legalábbis azokét, akik ehhez hozzájárultak. A felmérés kiemelten kezelte azt a 200 ezres panelt, akik valamilyen szupermarkethez kapcsolódó hűségprogram tagjai, így a vásárlásaikat nyomon lehetett követni a boltok kasszáinál is.

Pizzát, zsemlét, fogkrémet is

Ezúttal az online reklámozásban már nem feltétlenül a klasszikus termékcsoportok, mint műszaki cikkek, szolgáltatások, utazások szerepeltek csak, hanem élelmiszerek (péksütemények, pizza, üdítőitalok, tészta, tea) és nem tartós fogyasztási cikkek (dezodorok, vagy fogkrémek) is. A 12 hetes vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az online kampányok ezen termékek esetén is hatékonynak bizonyultak: az átlag 9 százalékos növekedés a forgalomban, de a termékek 80 százalékában jelentős, mérhető növekedés volt.

Gian Fulgoni, a comScore elnöke szerint "ezek a korai eredmények is bizonyítják az online hirdetés képességét arra, hogy sikeresen építsék fel FMCG márkák bolti eladásait, azonos szintet hozva a televíziós hirdetésekkel." Úgy tűnik, hogy az internetes felületekkel együtt járó sokkal precízebb célozhatóság, főként a kívánt demográfiai célcsoportok pontos elérése, kulcsfontosságú a hatékonyságban. Ehhez pedig hozzá kell párosítani azt a tényt, hogy az online hirdetés még mindig sokkal olcsóbb, mint a televíziós, s az eredménye még jobb is lehet.

"Az egyébként lassan mozduló marketing-gépezetek számára egy ilyen, hiteles forrásból származó kalkuláció fontos, és bátorító hír lehet mind az online mind az offline oldalon, hisz az adatok azt mutatják, hogy az online marketing képes eredményeket elérni offline is, a polcok szintjén" - mondja Bill Pearce, a Del Monte Foods marketingért felelős vezetője.

Azt eddig is mindenki tudta, hogy az online hirdetés is képes befolyásolni a hétköznapi fogyasztási cikkek eladásait, de eddig egyetlen cég sem volt képes ezt a hatást pontosan lemérni. A comScore, illetve a dunnhumbyUSA robusztus módszertanának köszönhetően most minden kétséget kizáróan sikerült mérlegre tenni az eddig misztikus hatásokat. Kiderült, hogy mind a rövid távú vásárlásösztönzés, mind a hosszú távú márkaépítés is működik online is.



Forrás: www.richpoi.com

A Menedzser Praxis és a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének országos konferenciasorozata.

2012. július 1-jén hatályba lép az új Munka Törvénykönyve, amelynek alkalmazására folyamatosan kell felkészülniük a munkaügyi-hr területen dolgozó szakembereknek és a vállalkozások első számú vezetőinek egyaránt. Az új munkajogi szabályozás értelmezésével együtt a munkaerőgazdálkodásban és a munkaügyi adminisztráció több területén is változtatásokra lesz szükség.
Az új Munka Törvénykönyve átfogó ismeretén túl a részletszabályok gyakorlati alkalmazása és az ezekkel összefüggő adminisztrációs kötelezettségek teljesítése, a munkaügyi folyamatok átalakítása lesz a legnagyobb kihívás a munkaügyi, vagy munkaügyi területen is dolgozó gazdasági szakemberek (kisebb cégeknél akár a könyvelők) számára.

A vidéki nagyvárosokra (regionális központokban) kiterjedő konferenciasorozaton igyekeznek minden kérdésére választ adni, munkajogászok és a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének HR szakértői közreműködésével.

A konferenciasorozat előadói:

Dr. Dudás Katalin ügyvéd, egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK
Zsoldisné Csaposs Noémi hr szakértő, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke
Dr. Bankó Zoltán munkajogász, egyetemi docens, PTE ÁJK
Dr. Lórodi László ügyvéd, hr szakértő
Dr. Nádas György munkajogász, egyetemi docens, DE ÁJK
Dr. Petrovics Zoltán munkajogász

Vegyen részt Ön is díjmentesen előadásaikon, válassza az Ön számára legmegfelelőbb helyszínt és időpontot:

2012. május 30. (szerda) Pécs, Hotel Laterum
2012. május 31. (csütörtök) Debrecen, Hotel Kálvin
2012. június 11. (hétfő) Győr, MTESZ Székház
2012. június 12. (kedd) Szeged, IH Rendezvényközpont


További információk:

Menedzser Praxis Kft.

konferencia@hirlevel.menedzserpraxis.hu

A Magyar Távirati Irodát is elérte az Orbán-kormány központosítási ámokfutása, ennek következtében júniustól megszűnik az MTI önállósága, amelyet a közmédiában egyedüli szervezetként az elmúlt két évben sikerült megőriznie.

Mint emlékezetes, az MTI dolgozói áprilisban nyílt levélben fordultak Szalai Annamáriához, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökéhez az MTI önállóságának megőrzése érdekében. Az MTI idei költségvetését a korábbi 2,5 milliárd forintról 1,3 milliárd forintra csökkentették, így financiálisan már eleve ellehetetlenítették önálló működését.

Mindennek fényében nem csodálkozunk azon, hogy 120 olyan dolgozót helyeznek át a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz, akik zömében a híreket készítő tudósítók és újságírók.

Az MTI-nél maradó 49 dolgozó munkajogi védelme nagymértékben meggyengül, szakmai függetlenségüket elvesztik, és az Orbán-kormány kézivezérelt hírgyártó központjának lesznek alárendelve.

A Magyar Szocialista Párt Sajtótagozata határozottan elítéli az MTI önállóságának felszámolását, amellyel az Orbán-kormány egy 1881-ben alapított nemzeti kincset rombol le, ahogy azt példának okáért a 66 éven át működő Malévval is megtette.

Felháborítónak tartjuk, hogy miközben a közmédiában nézhetetlen és nézetlen műsorokra adnak haveri cégeknek százmilliókat, addig a másik oldalon nem jut pénz a hiteles tájékoztatást biztosítani hivatott nemzeti hírügynökségre.

Kiállunk a közmédiában dolgozó, a pártatlan tájékoztatást, a szakmai hitelességet szem előtt tartó újságírók és médiamunkások mellett, és továbbra is kiemelt figyelemmel kísérjük az egyre aggasztóbb és felháborítóbb eseményeket, amelyek a magyar közmédiában zajlanak.

Végh Edvárd,
az MSZP Sajtótagozatának elnöke

Kiadó: MSZP

Forrás: OS