Sir Francis Galton kísérelt meg elsőként intellektuális képességet mérő tesztet kifejleszteni egy évszázaddal ezelőtt. 1884-ben a Londoni Világkiállításra készült tesztje olyan változókat mért, mint a fej mérete, a reakcióidő, a látásélesség, a hallásküszöb és a látott formákra való emlékezés. Legnagyobb elkeseredésére azt találta, hogy a brit tudományos élet kiválóságait nem lehet elkülöníteni a közönséges polgároktól a fejük mérete alapján. ...

Ha ragaszkodnánk ahhoz az elképzeléshez, hogy Japán jelenlegi sikerei kapcsolatban vannak a konfucianizmussal, ezt a legtöbb japán ember kapásból visszautasítaná. De ha amellett érvelnénk, hogy Japán sikereiben bizonyos értékeknek – stabilitás, rend, a családba vetett hit, harmónia, a munkaerő hierarchiája, a munkáltatókkal és a feljebbvalókkal szembeni lojalitás, a szorgalom és az önművelés fontossága – döntő szerepe volt, ezzel kapcsolatban már nagyfokú engedelmességet tapasztalhatnánk....

Állítólag úgy tanít, mint Szókratész. Előadástechnikája egyetem-szerte híres, azt mondják a hallgatói, egy-egy órája után akár le is lehetne fényképezni a teleírt táblát, olyan tiszták a fölírt képletek. És úgy hírlik, van még egy fontos jellemzője. ...

Bergman nemcsak az egyik legerőteljesebb egyéniségű, legzseniálisabb filmrendezők egyike, hanem a svéd kultúra egyik jelképe, ikonja is. Mint a svéd emberekre általában, rá is jellemző a természetközeliség. Filmjeinek is kedvelt helyszínei az elhagyatott szigetek, ahol a szereplők magukra maradnak egymással, saját érzelemvilágukkal, és a természettel, a tengerrel. ...

Általános és egyenlő munkaidő esetén meg kell határozni a munkaidő kezdetét, a munkaközi szünet létét vagy nem létét, ha van, a munkaközi szünet igénybevételének keretét, illetve munkaidőbe történő teljes vagy részleges beszámíthatóságát, valamint azt, hogy a munkaidő kezdetén, a munkaidő teljesítése alatt, illetve végén hol kell vagy lehet tartózkodni....

Skinner állatkísérletei és embereken történt megfigyelései alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magatartás környezetei hatások következménye. Minthogy e behaviorista megközelítés nem foglalkozott a cselekvés indítékával, a megerősítéselmélet néhányak szerint nem is tekinthető klasszikus értelemben vett motivációelméletnek. Inkább tanulási elméletnek lehetne nevezni....